A kutatásmódszertani készségeket fejlesztő vagy épp az orvos-beteg kapcsolatot támogató workshopokkal, mentális egészség témájú előadásokkal, családorvosi praxislátogatással és szűrőbusszal várta többszáz résztvevőjét az Európai Alapellátási Kutatási Hálózat (EGPRN) Családorvosi Tanszék szervezésében megvalósuló kongresszusa – írja a Semmelweis Egyetem.
Idén ősszel ünnepli 50 éves fennállását az alapellátásban zajló legfrissebb kutatási eredmények bemutatását és az európai kutatók együttműködésének elősegítését célul tűző European General Practice Research Network, amely évente kétszer, így 2024. október 17–20. között immár 99. alkalommal tartott konferenciát az Elméleti Orvostudományi Központban.
A 99. kongresszus fókuszában a mentális egészség támogatása és a megelőzés állt, ezt a tematikát szolgálta a workshopok közül a Bálint-csoportfoglalkozás is. A módszer Bálint Mihály magyar származású brit pszichiáter nevéhez köthető, aki azt elsősorban a háziorvos–beteg vagy segítő–kliens közötti kapcsolat támogatására dolgozta ki az 1950-es években, és amely hazánkon túl kötelező eleme az orvosképzésnek Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is. A mostani workshop során dr. Becze Ádám, a Családorvosi Tanszék ügyvivő szakértője, és dr. Dobó Katalin, a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság elnöke, a tanszék akkreditált oktatójának vezetésével ismerkedhettek meg a résztvevők egy esetmegbeszélésen keresztül a módszer alapjaival, amely a konfliktuskezelésen túl az orvosok mentális egészségének megőrzését és a kiégés megelőzését is segíti.
Dr. Torzsa Péter látleletet adott a magyarországi alapellátás helyzetéről, az Európára is jellemző praxishiány növekvő hazai statisztikáiról, kitérve arra, a Semmelweis Egyetemen milyen képzési modulokon, nyílt napokon keresztül hívják fel a medikusok figyelmét a graduális képzés egyes szakaszaiban a családorvoslás fontosságára. Ezek közül is kiemelte a kurrikulumreform révén idén ősztől elérhető mentorprogramot. Ismertette a tanszéken belül működő kutatócsoportokat, amelyek a családorvoslás aktualitásain túl a diabétesz, a hangulatzavarok, a vaszkuláris prevenció és az integratív medicina témákban vizsgálódnak, valamint a Semmelweis Study prospektív munkahelyi kohorszvizsgálatot, továbbá a gyermekbetegségeken túl októbertől felnőtt háziorvosi, a szülészet-nőgyógyászati és a szemészeti betegségek esetén is használható Semmelweis HELP tünetellenőrző applikációt. Mint elmondta, a tartósan betöltetlen praxisok okán a telemedicinális ellátásra és a mozgó egészségügyi egységekre is növekvő szerep hárul – a Máltai Szeretetszolgálat szűrőbuszát a konferencia helyszínén élőben is megtekinthették a résztvevők.
Dr. Philip Wilson, a Koppenhágai Egyetem Családorvosi Tanszékének professzora, az Aberdeeni Egyetem professor emeritusa a mentális egészség születéstől kezdődő támogatásáról tartott előadást. Kohorszvizsgálatokra alapozva rámutatott, hogy a halmozott gyermekkori traumák, társadalmi-gazdasági tényezők, a megkésett nyelvfejlődés és a korai magatartás- és figyelemzavarok előrevetítik a felnőttkori függőségek mellett egyes betegségek vagy akár mortalitás magasabb kockázatát is. A mentális egészségre azonban már a magzati agyi fejlődés is hatással van, hiszen a 6. terhességi hónapra az agyi idegsejtek száma eléri a végleges, 86 milliárdos számot. Ennek következtében a magzatot érő fertőzések mellett a placentán átjutó kortizol is befolyásolja a születendő gyermek egészségét, így a terhesség alatt magzatot érő stressz a késő gyermekkori mentális problémák akár 10-15 százalékáért felelős lehet. A gyermek- és családorvosok a közvetlen kapcsolattartással, a rizikófaktorok azonosításával, szülői tanácsadással, segítő szakmák bevonásával tudnak hozzájárulni a gyermekek lelki egészségének támogatásához – hívta fel a figyelmet dr. Philip Wilson.
A további, szintén mentális jóllétet középpontba állító plenáris előadások, párhuzamos szekcióülések és eszmecserék olyan témákat jártak körbe, mint a koronavírus-világjárvány mentális egészségre gyakorolt hatása, az innovatív támogatási stratégiák, a reziliencia-fejlesztés, az élelmiszer-kiegészítők stresszoldó hatása, valamint a mentális egészség területén fennálló egyenlőtlenségek kezelése. A résztvevők ezenkívül a háziorvoslásban ellátott más krónikus betegségek kezeléséről, valamint a technikai újítások alapellátásban betöltött szerepéről is hallhattak előadásokat.
A szombati nemzeti plenáris előadás keretében dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója a pszichológiai intervenciók fontosságáról beszélt az alapellátásban. Kitért a depresszió és más mentális zavarok kezelésére, valamint az alapellátásban alkalmazható alacsony intenzitású pszichológiai módszerekre is, amelyek gyorsan és egyszerűen elsajátíthatóak és alkalmazhatók.
Forrás: Semmelweis Egyetem
