Melyik étrend a legjobb az egészséges öregedés elősegítéséhez?

0

Egy összefoglaló tanulmány a manapság divatos táplálkozási formák, étrendek fiziológiai hatásait hasonlította össze az öregedéssel asszociálható betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából – írja a MedicalOnline. 

A Nutrients folyóiratban augusztus 7-én jelent meg a University of Medicine and Pharmacy of Craiova kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést boncolgatták, hogy bizonyos táplálkozási minták, szokások, étrendek hogyan segíthetik elő az egészséges öregedést a kulcsfontosságú molekuláris útvonalakra gyakorolt hatásaik révén. A kutatás apropóját a világ népességének folyamatos öregedése adta, mivel a várható élettartam növekedésének következtében a világ népessége az 1950-ben mért hárommilliárdról 2022-re több mint nyolcmilliárdra nőtt, ám a hosszabb abszolút élettartam mellett továbbra is kihívást jelent az optimális egészségben töltött élettartam hossza. A kronológiai életkort (CA; chronological age) általában az öregedés értékelésére használják; az egyéni különbségek miatt azonban ez nem feltétlenül tükrözi pontosan a biológiai öregedést. Ez arra késztette a kutatókat, hogy olyan alternatív biológiai markereket vizsgáljanak, amelyekkel az öregedési folyamatok pontosabban mérhetők. A táplálkozási beavatkozások, az étrendi szokások megváltoztatása ígéretes stratégiaként jelenik meg az öregedéssel kapcsolatos kihívások leküzdésére és az egészségi állapot javítására. Ezért kulcsfontosságú annak feltárása, hogy az étrend hogyan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos molekuláris útvonalakat, és az eredmények személyre szabott stratégiák kidolgozásához vezethetnek az egészséges öregedés megvalósítása érdekében.

A mostani tanulmányban elsőként vizsgált módszer kalóriakorlátozás volt, ami a kalóriabevitel csökkentését jelenti az egyéb szempontokból megfelelő táplálkozás biztosítása mellett. A legújabb tanulmányok szerint ezzel javítható az anyagcsere-egészség, csökken az elhízás kockázata, és késleltethetők az öregedéssel összefüggő állapotok, például a demencia és az izomtömeg elvesztése. Egy összesen 218, 21 és 51 év közötti, nem elhízott személyeken végzett vizsgálat arról számolt be, hogy a napi kalóriabevitel 25%-os csökkentése jelentős súlyvesztéshez, a lipidprofilok javulásához és a biológiai öregedés lassulásához vezetett a “normál” (kontroll) étrenden élőkhöz képest. Megjegyzendő viszont, hogy a kalóriakorlátozás egészségi állapotra és öregedésre gyakorolt hosszú távú hatásai továbbra is tisztázatlanok.

Az időszakos böjtölés a koplalás és a normál étkezés időszakainak váltakozását jelenti. Egyes állatfajoknál, például a férgeknél és a gyümölcslegyeknél az időszakos böjtöléses beavatkozások bizonyítottan meghosszabbíthatják az élettartamot. Egy 60 résztvevővel végzett vizsgálat eredményei szerint, amelyet 48 és 52 év közötti személyek bevonásával folytattak le, a négy héten keresztül alkalmazott váltakozó napi böjt (ADF; alternate-day fasting) hatására javult a szív- és érrendszeri egészség, és csökkent a jövőbeli szív- és érrendszeri események kockázata.

A hosszú távú időszakos böjtről (intermittent fasting, más néven time-restricted feeding; TRF) kimutatták, hogy csökkenti a gyulladást és javítja a koleszterinszintet. Egy 24 idősebb felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban hat héten keresztül alkalmaztak TRF-et, ami a pulzus és az éhségérzet csökkenését mutatta ki; azonban nem figyeltek meg jelentős hatást a szív- és érrendszeri funkciókra vagy más egészségügyi markerekre – írja a lap.

Teljes tartalom

Forrás: medicalonline.hu 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com