Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a fő célokat, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat, valamint az eredmények követését – mondta el a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kedden Budapesten.
Takács Péter hozzátette, a dokumentum a prevenciós szemléletet helyezi előtérbe, de a korai betegségfelismerés is hangsúlyt kap a következő időszakban. A kormány célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen. Ezen a területen „komoly elmaradásban” van az ország az európai uniós átlaghoz képest, ami nemcsak az egyes emberek életminőségére, hanem az ország gazdasági teljesítményére is hatással van.
Egyes tanulmányok szerint minden egészségben eltöltött életév 0,4 százalékkal növeli a GDP, és az uniós átlagtól való 3-3,5 éves hátrány egy jelentős lemaradás. A népegészségügyi stratégia elkészítésére a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületét (NKE) kérte fel a Belügyminisztérium, a dokumentum egyfajta „sorvezetőként, vezérfonalként” szolgál majd a jogalkotáshoz és az egészségügyi szakpolitika kidolgozásához.
Takács Péter beszámolt arról, hogy a közös munkának már vannak eredményei. Ezek között említette, hogy országossá terjesztették a vastagbélszűrést az 50-70 éves korosztálynál. Idén szeptembertől az egészségnevelés az iskolai tananyag része lett a felső tagozatban, ezt később bevezetik az óvodákban és az alsó tagozaton, valamint a gimnáziumban és a szakiskolai oktatásban is.
A 2018-as év egy „unikális” év volt, soha ezelőtt nem volt olyan, hogy a 65 éves vagy idősebb emberek populáción belüli aránya meghaladta az ötéves vagy annál fiatalabb populáció arányát. A világon mindenhol számolni kell az öregedés, az idősödő társadalom jelenségével. A kérdés az – vázolta -, hogy hogyan lehet úgy tekinteni egy öregedő társadalomra, hogy abból ne az idősödő népesség terheit éljük meg, hanem profitáljon belőle a gazdaság. A munkaképes, az ország fejlődését támogatni tudó idős emberek megjelentetése a munkaerőpiacon döntő fontosságú.
Hozzátette, amellett, hogy Magyarország egy idősödő, egyben fogyó népességű ország is, 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez a trend még az „igazán attraktív családpolitikai elképzelések mellett sem változott”.
A születéskor várható élettartam Magyarországon alacsony, különösen alacsony a 65 éves korban várható átlagos élettartam, és ebből – arányát tekintve – nem rossz az egészségben várható élettartam részesedése, „de nem is kielégítő”.
Az NKE által összeállított népegészségügyi stratégiáról szólva Ádány Róza azt mondta, a stratégia sok tudományterületből építkezik. Hozzátette, siker csak abban az esetben remélhető, ha a társadalom különböző szektorai, a kormányzati és civil szervezetek a program mögé állnak.
A dokumentum foglalkozik többi között az anya- és gyermekvédelemmel, ifjúság-egészségvédelemmel, az idősek egészségével, a fogászati ellátás prevenciójával, a járványügyi biztonsággal, a krónikus nem fertőző betegségekkel, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a baleseti sérülések és erőszakos cselekmények megelőzésével.
Fókuszban van az egészséget támogató környezet kialakítása, az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítése – ismertette Ádány Róza.
Forrás: MTI
