A gingiva (íny) és a fogak állapota érzékeny jelzője az általános egészségi állapotnak, bár ez nincs eléggé a köztudatban. Betegségük gyakran okozza szisztémás betegségek, mint a diabétesz romlását és fordítva: a diabétesz súlyosbíthatja a gingiva és a fogak megbetegedését, circulus vitiosus alakulhat ki – írja a DiabFórum Magazin.
A szájüregben milliárdnyi mikroorganizmus él, és ennek a biológiai ökoszisztémának a megváltozása lokális és szisztémás megbetegedésekkel függhet össze. A periodontitis a fogak támasztó szövetének krónikus gyulladása, amely – megfelelő kezelés nélkül – a fogak idő előtti elvesztésével jár. A periodontitis a felnőtt populáció több mint 50%-át érinti.
Periodontitis és szisztémás betegségek
Összefüggésben áll cardiovascularis kórképekkel. Az erős vascularisatio következtében baktériumok és toxinok juthatnak a keringésbe, és a szisztémás gyulladás elősegíti az atherosclerotikus folyamatot. Ugyancsak összefüggésben van vele a krónikus osbtruktív tüdőbetegség és az alvási apnoe szindróma. Az orális mikrobák mikroaspirációja és a szisztémás immunreakció magyarázza a kapcsolatot a légzőszervekkel. Metaanalízis szerint a krónikus vesebetegséget illetően a rizikóhányados 2,36.
A gyulladás és az immunmechanizmusok révén leírnak kapcsolatot például májcirrhosis, obesitas, colitis, rheumatoid arthritis, osteoporosis, malignomák, Alzheimer-kór vonatkozásában.
Periodontitis és diabétesz
Diabéteszben a cardiovascularis kórképek, szembetegségek, neuropathia, nephropathia és a perifériás érbetegség után a hatodik leggyakoribb szövődmény a periodontitis. A cukorbetegség – mint csökkent immunvédekezéssel járó állapot – elősegíti a patogén orális mikrobák virulenciáját és invazivitását. A hiperglikémia indukálta oxidatív stressz és reaktív oxigéngyökök keletkezése pedig, súlyosbítva a lokális szövetkárosodást, rontja a periodontitist. Utóbbiból kiinduló kémiai és immunmediátorok a keringésbe jutva fokozzák az inzulinrezisztenciát.
A 2-es típusú diabéteszben és metabolikus szindrómában működnek a fenti mechanizmusok, és ezzel magyarázható, hogy a periodontitis rizikótényező a metabolikus szindrómára. A rizikóhányados enyhe esetben 1,26, súlyosban 1,50. Az 1-es típusú diabéteszt nézve az átlagos populációhoz képest a periodontitis rizikóhányadosa 2,51. A napi gyakorlatban tehát figyelembe kell venni ezt a kétirányú kapcsolatot. Szükség van a diabetológus és a fogorvos együttműködésére. Diabéteszben rendszeres, évenkénti szűrésre van szükség a makro- és mikrovascularis szövődményekre. De ugyanez érvényes a fogászati szűrésre, az is évenként javasolt.
A 2022-es Cochrane-áttekintés szerint közepes szintű az evidencia arra nézve, hogy a periodontitis kezelése javítja a glikémiás kontrollt. Ebben a vizsgálatban egyéves követés során az egyik diabéteszes csoportban a periodontitis nem sebészi kezelését, a plakkok és fogkövek manuális vagy ultrahangos eltávolítását végezték. A másik csoportban ilyen ellátás nem történt. A glikémiás kontrolláltság szignifikánsan jobb volt. A periodontitis kezelésének első lépése, hogy a betegeket megtanítsuk a megfelelő szájhigiénére. A következő lépés a mechanikus plakk fogorvosi eltávolítása. Amennyiben olyan előrehaladott az eset, hogy a nem sebészi terápia eredménytelen, a periodontitis sebészi kezelése jön szóba. Adjuváns szerek az antiszeptikumok, mint a klórhexidin. Jelenleg nem tisztázott a lokális és szisztémás antibiotikumok szerepe.
