Számos bizonyíték van a D-vitaminnak a sclerosis multiplex (SM) patogenezisében és kórlefolyásában betöltött szerepére. Számos tanulmány kimutatta, hogy az SM előfordulása az Egyenlítőtől távolodva nő. A vártnál alacsonyabb a betegség előfordulása a magas szélességi fokon élőknél, ha nagy mennyiségű D-vitaminban gazdag, zsíros halat fogyasztanak. Számos tanulmány próbálta felfedni a kapcsolatot a D-vitamin-hiány és a betegség lefolyása között, melyek során egyetértettek abban, hogy a D-vitamin szintje összefügghet a betegség aktivitásával.
A dr. Harman Aletta Andrea (Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológiai Klinika) által jegyzett, a Medical Online orvosi szakportálon megjelent cikk szerint az immunológiai kutatások alapján két jelentős kapcsolat áll fent az SM és a D-vitamin között. Az egyik megfigyelés az, hogy a legtöbb immunsejt D-vitamin-receptorokkal rendelkezik (VDR), amelyek akár a veleszületett, akár az adaptív immunrendszer részét képzik. Másrészt az aktív immunsejtek 1α-hidroxiláz (CYP27B1) enzimet expresszálnak, mely a D-vitamin-szintézis sebességét korlátozó enzim. A monociták, makrofágok, dendrit sejtek, a T- és B-sejtek mind a D-vitamin által megcélzott sejtek közé tartoznak.
A D-vitamin erősíti a veleszületett immunrendszert, és szabályozza a szerzett védekezőmechanizmusokat. Szerepe van a gyulladásos és gyulladásgátló mechanizmusok egyensúlyának fenntartásában, ezen folyamatok segíthetik a remielinizációt. A D-vitamin fokozza a mikrogliaaktivációt, segíti a mielintörmelék kiürülését, ezt követően pedig aktiválja a remielinizációs folyamatot. Az epidemiológiai vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a megfelelő D-vitamin-szint csökkentheti az SM kialakulásának kockázatát, és módosíthatja a betegség lefolyását. Konszenzus eddig még nem született arról, hogy mennyi az „elegendő” D-vitamin, SM-ben viszont az alacsony D-vitamin-szint rossz prognosztikai faktor.
A D-vitamin neurológiai jelentőségét taglaló teljes cikk itt olvasható.
Forrás: MSMBA
