A kihúzott bölcsességfogakból és azok környezetéből származó őssejtek kinyerésével, valamint abból csontpótlásra alkalmas anyag előállításával csaknem tíz éve foglalkoznak a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán (DE FOK).
A kutatócsoport vezetője, Hegedűs Csaba professzor a hirek.unideb.hu-nak elmondta: világszerte egyre többen keresik azokat a megoldásokat, melyek segítségével egyszer majd saját sejtekkel lehet szuvas fogakat betömni vagy a kitört, kihúzott maradandó fogakat újra lehet növeszteni.
Fotó: Debreceni Egyetem
Ez azonban nem csak annyiból áll, hogy a saját fogakból kinyert őssejteket betesszük a defektus helyére és abból megfelelően funkcionáló fog lesz. A saját fog természetes kifejlődése is összetett folyamat eredménye, amely pontos idő-térbeli kölcsönhatásokat és ismétlődő molekuláris jelátviteleket igényel. Különböző eredetű szövetek találhatók a fogban, a fogzománc és a fog belsejében lévő fogbél például nagyban különböznek. Az egyikben például erek, idegek futnak, míg a másik szervetlen anyag, az élővilág legkeményebb szövete – magyarázta Hegedűs Csaba.
A professzor szerint ugyanakkor ezen őssejtekből való felépítésére irányuló sikeres kísérleteket mégis végeztek már a világban, vizsgálják, miként lehetne saját sejtekből a fog alakjához hasonlító vázat felépíteni. Egereken, patkányokon is végrehajtottak ilyen beavatkozásokat.
– A mi kutatócsoportunk bölcsességfogakból nyert őssejtekben olyan géneket helyezett el lentivírusok segítségével, amelyek tetraciklin molekulák hatására úgynevezett szignalizációs molekulákat tudnak termelni, amik segítik a csontképződést az adott területen. Ez a világ élvonalába tartozó kutatás, amit a DE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézettel közösen végzünk – fejtette ki a DE FOK egyetemi tanára.
Fotó: Debreceni Egyetem
Hegedűs Csaba abban bízik, hogy mivel módszerük a laborban ígéretes eredményeket mutat, a közeljövőben továbbléphetnek az állatkísérletek szintjére. Amennyiben a folytatás jól alakul, ebből hozzávetőlegesen tíz év múlva lehet embereken is alkalmazható módszer.
A professzor szerint a technológia további fejlődése során kezdetben valószínűleg majd arra lesz lehetőség, hogy például gyökérkezelés helyett őssejteket próbálnak meg átültetni egy elhalt fogbél helyére, ezt követheti a kisebb hiányok saját sejtekkel történő kiegészítése, majd végül jöhet a fognövesztés, ezek azonban még évtizedekre lehetnek.
A DE FOK kutatócsoportja eredményeit több tudományos lapban is publikálta, legutóbb itt, valamint itt jelentek meg a kutatásról tudományos cikkek.
Forrás: Debreceni Egyetem
