A kismamák kilencven százaléka tervezi, mégis mindössze negyven százalékuk szoptatja gyermekét öt hónapnál hosszabb ideig. Ennek egyik fő oka, hogy a nők többsége nincs megfelelően felkészülve, felkészítve az anyatejes táplálás nehézségeire – hangzott el a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológia, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint az Életkezdet Szakmai Egyesület által az anyatejes táplálás világnapja és a szoptatás világhete alkalmából a Víztoronyban rendezett programon.
Fotó: Debreceni Egyetem
Augusztus 1-je az anyatejes táplálás világnapja, 1992 óta pedig augusztus 1-je és 7-e között tartják a szoptatás világhetét több mint 170 országban. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a szoptatás anyákra és újszülöttekre gyakorolt pozitív hatásaira, előnyeire és az anya és gyermeke között kialakuló kötődésben betöltött szerepére.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1992-ben Európában első, a világon második intézményként kapta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Bababarát Kórház címét. Ennek megfelelően intézményünk küldetésének tekinti, hogy nemcsak a szülést követően, hanem már a várandósság ideje alatt támogassa és felkészítse az anyákat az anyatejes táplálásra. Bizonyított módon javítja ugyanis a szoptatás sikerességét az, ha a gyermek megszületését követően a legrövidebb időn belül mellre kerül, ezért is fontos az anya és a gyermek szempontjából az „aranyóra” – mondta megnyitóbeszédében Török Olga, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DE KK) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.
Szabó Tamás, a DE KK Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kiemelte:
az anyatejjel táplált gyermek jobban fejlődik, ellenállóbb a fertőződésekkel szemben és a táplálkozással kapcsolatos különböző megbetegedéseket kevésbé szenvedi el.
Fotó: Debreceni Egyetem
A debreceni gyermekklinika első igazgatója, Szontagh Félix kutatásainak egyik témája az anyatej kémiai összetételének vizsgálata volt. Már akkor is és ma is azt gondoljuk, hogy az anyatejnél optimálisabb biológiai összetételű tápanyagot ma sem lehet, még a legkorszerűbb technológiákkal sem összeállítani. Olyan egyedülálló oligoszacharidokat, zsírtermészetű lipideket, mikroelemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az újszülött és a csecsemő fejlődéséhez. Tökéletessé fejlődött ez a biológiai rendszer, hiszen a szervezet pontosan tudja, hogy mire van szüksége a csecsemőnek – fejtette ki Szabó Tamás.
A Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója hozzátette: a klinikán ma is sokrétű kutatások folynak az anyatej élettani hatásaival kapcsolatban. Az intézmény Obesitás Kutató Centrumának vizsgálati eredményei szerint például az anyatej hosszú távú hatással van a csecsemő zsírsejtek raktározására, illetve felhasználására.
A WHO ajánlása szerint a csecsemők hat hónapos koráig ajánlott a kizárólagos anyatejes táplálás, de ezt követően sincs felső határa a hozzátáplálás melletti szoptatásnak. Ma az anyák azonban a tervezettnél jóval kevesebb ideig szoptatják gyermekeiket. Ennek oka egyebek mellett, hogy megszűntek a többgenerációs családok, a kismamák nem rendelkeznek a szükséges személyes tapasztalattal, ismeretekkel. Az anyatejes táplálás sikerességének feltétele az erős, magabiztos anya, a mi feladatunk, hogy támogassuk őket. A leendő édesanyáknak pedig már a szülés előtt készülniük kell, hiszen a szülést követő rövid kórházi tartózkodás csak a „technikai finomításokra” elegendő. A Gyermekgyógyászati Klinika laktációs szakemberei a kismamák rendelkezésére állnak – tette hozzá Kovács Tamás, a Neonatológia vezetője.
Kovács Judit, a DE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa, az Életkezdet Szakmai Egyesület egyik alapítója a szoptatás társadalmi elfogadottságának erősítéséről beszélt. Mint mondta: a szoptató anyáknak támogató közegre van szükségük, legyen az a munkahelyen, a közintézményekben vagy éppen a családban. Legyen norma, hogy a gyermekeket bárhol meg lehessen szoptatni.
Forrás: Debrecenei Egyetem
