Több egyetemi klinikával együttműködésben végez speciális helyreállító műtéteket a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) munkacsoportja. A beteg saját testéből nyert szövet vagy csont felhasználásával, mikrosebészeti eljárással végrehajtott onkológiai rekonstrukciók nem pusztán esztétikai célt szolgálnak, hanem komoly javulást jelentenek a betegek életminőségének szempontjából is – írja a Semmelweis Egyetem.
A munkacsoport vezetője, dr. Klárik Zoltán egyetemi adjunktus ismertette, hogy a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán (STéG) az elsődleges feladatuk az emlődaganatos, illetve egyéb okból emlősebészeti kezelésen átesett betegek ellátása. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a plasztikai sebészet multidiszciplináris szakma, nagyon sok szakterülettel együttműködnek: elsősorban olyan határterületekkel dolgoznak együtt, ahol elengedhetetlen az, hogy azonnali helyreállítást végezzenek – tette hozzá.
Jellemzően a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, az Ortopédiai Klinika, a Traumatológiai Klinika és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika betegeinek plasztikai műtétjeit látják el, de van kollaborációjuk a Szemészeti Klinikával is, és legutóbb a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán egy szívműtéten átesett beteg mellkasfali deformitását, hiányát kellett pótolniuk – sorolta az adjunktus.
„Szerencsére már kezd kialakulni az egyetemi köztudatban, hogy milyen szerepet tudunk betölteni más klinikák életében, és egyre több megkeresés érkezik felénk, hogy a már megoldhatatlannak tűnő esetekben vegyünk részt és próbáljunk meg valami rekonstrukciót kitalálni” – mondta dr. Klárik Zoltán.
A munkacsoport vezetője az egyetem elvégzését követően kutatással kezdett el foglalkozni, legfőbb érdeklődési területe a mikrosebészeti technikák voltak: egy nagyító eszköz alatt speciális műszerparkkal 2-3 milliméteres nagyságú képleteket (ideg, ér, véna vagy artéria) kellett összevarrnia olyan technikával, amit a szakorvosjelölt képzése alatt sajátított el az Országos Onkológiai Intézetben, ahol a fej-nyak sebészeti osztályon dolgozott. „Amikor az egyetemre jöttem, akkor ezt a technikát próbáltam jobban elsajátítani és integrálni” – ismertette.
A legelső műtét, amit itt végzett el, egy ortopédiai beavatkozás után több mint fél éve kórházban tartózkodó női beteg esete volt olyan ízületi érintettségű alapbetegséggel, ami miatt a csípője, térde is protézissel volt ellátva. Az egyik műtétje után fellépett egy infekció, egy gyulladásos folyamat, ami konzervatív kezelésre nem gyógyult. Végül a STéG és Ortopédia Klinika munkatársai olyan speciális műtétet végeztek el a végtagon, aminek eredményeképpen a beteg rövid idő múlva otthonába távozhatott.
A fej-nyaksebészet területén egy daganat eltávolításakor hiány keletkezik a szájüregben vagy a garaton, amit nem biztos, hogy lehet helyi vagy regionális lebenyekkel zárni, hanem speciális műtéti technikával tudunk elfedni – ismertette dr. Klárik Zoltán. A szájsebészeten nagy számban operálnak szájüregi daganatokat, amit ún. szabad lebenyes műtéti technikával szoktunk zárni, ami azt jelenti, hogy az emberi testből, akár annak egy távolabbi pontjáról bőr- és izomszövetet távolítunk el vérellátással együtt, ami számára a „transzplantáció” során keresünk egy befogadó érhálózatot, és speciális mikrosebészeti technikákkal összeillesztjük, így biztosítva a szövet vérkeringését – magyarázta a plasztikai sebész.
Hozzátette: nagyon sok csontpótló műtétet is végeznek a szájsebész kollégákkal, jó- és rosszindulatú daganatos elváltozást követően. Ilyenkor a lábból vesznek ki egy csontdarabot, ezt megformálják speciális 3D sablonok segítségével, és úgy próbálják meg kialakítani az állkapocs formáját. Fontos, hogy ilyenkor saját szervezetből nyert anyagot használunk, ami később nem fog kilökődni – hangsúlyozta. A lábból kivett csontot ilyenkor „feláldozzuk” ugyan, de ez nem befolyásolja a beteg mozgását vagy életminőségét – tette hozzá.
A fül-orr-gégészekkel többnyire nyelvet, szájfeneket vagy garatot érintő daganatok ellátásában dolgozunk együtt – folytatta az eseteket dr. Klárik Zoltán. Alkarról vagy combról vett bőrszövettel pótolni tudják a szájüreg és nyak közötti hiányt, illetve egy olyan „volument” képezni a szájba, ami visszaadja valamennyire a nyelv funkcióját is, hogy tudjon nyelni a páciens.
Ahogy a felsorolt eljárásokból látszik, ezek a plasztikai műtétek messze többet jelentenek a betegeknek, mint pusztán az onkológiai szempontok – szögezte le az adjunktus: a rekonstrukciós beavatkozások az életminőség javulása mellett funkciómegtartó szerepet is ellátnak, valamint esztétikai szempontból is előnyösebb opciót biztosíthatnak a betegeknek.
Dr. Klárik Zoltán lehetségesnek tartja, hogy további klinikákkal is együttműködjenek a munkacsoport bővítését követően. A team tagjai még dr. Bognár Gábor egyetemi docens, dr. Pálházy Tímea egyetemi tanársegéd, dr. Jancsó Máté klinikai szakorvos – sorolta munkatársait dr. Klárik Zoltán, hozzátéve, hogy néhány szakorvosjelölt kolléga is részt vesz a team munkájában. Hangsúlyozta, hogy a klinika igazgatója, dr. Szijártó Attila támogatja őket abban, hogy a STéG-en végzett munkájuk mellett más klinikákra is el tudjanak menni.
Forrás: Semmelweis Egyetem
