A gesztációs, azaz terhességi cukorbetegség leggyakrabban a 2. trimeszterben alakul ki, mert a terhesség úgynevezett élettani inzulinrezisztenciával jár együtt, amit a teljesen egészségesen működő hasnyálmirigy többletinzulin-termeléssel tud ellensúlyozni. Amennyiben a hasnyálmirigy nem tudja ezt a többlet inzulinigényt biztosítani, kialakul a terhességi cukorbetegség – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Zoboky Barbara dietetikus, a CEOSZ Teherédes várandósság programjának szakértője
A gesztációs diabétesz diagnózisának felállítása esetén a kismamának mindenképpen a lehető leghamarabb el kell kezdenie diétázni, hiszen ez a kezelés alapja. A diéta során a leghangsúlyosabb szerepet a szénhidrátok kapják, mert ezen élelmiszer-összetevők befolyásolják elsősorban a vércukorszintet. A dietetikus feladata, hogy a beteget megismertesse a szénhidráttípusokkal, a napi szénhidrátbevitel helyes elosztásával, az étkezési időpontokkal, valamint az étel szénhidráttartalmának számolási technikájával.
Hangsúlyozandó a megfelelő energiabevitel is, normál testsúlyú kismamáknak általában napi 1800 kalóriát, míg túlsúlyos kismamának napi 1500 kalóriát tartalmazó étrend követése javasolt. A szükséges és megengedett kalória mennyiségének meghatározása mindig egyénre szabottan történik.
Nem minden gyümölcs illeszthető be a diétába
A banán és a szőlő nagyon magas szénhidráttartalma miatt került tiltólistára. Olyan csekély mennyiségben fogyaszthatóak a diéta során, hogy jobban megéri elkerülni őket.
A dinnyék nem a magas szénhidráttartalmuk miatt tiltottak. Nagyon vizesek, a bennük lévő gyümölcscukor oldott formában van jelen, így nagyon gyorsan fel tudnak szívódni.
Az aszalt és a kandírozott gyümölcsök is egyértelműen kerülendők diabéteszes diéta esetén. Ősszel pár szem sült gesztenye megengedett, de a gesztenyepüré semmiképpen! A pürésítés meggyorsítja a felszívódást.
Tiltólistás ételek
Az egyszerű szénhidrátokat, mint a cukrot és a mézet az étrendből teljes mértékig ki kell iktatni! Továbbá a gyümölcsök közül a banán, a szőlő, valamint a görög- és sárgadinnye és az olajos magvak közül a gesztenye fogyasztása nem megengedett. Minden más élelmiszer terhességi cukorbetegség megléte esetén is fogyasztható, de annak megfelelő időpontját és mennyiségét a kezelőorvos határozza meg.
Senkinek ne jusson eszébe, hogy egyáltalán nem eszik szénhidrátot!
A szénhidrát elsősorban energiát szolgáltat a szervezetnek. Ha nem fogyasztunk szénhidrátot, a szervezet azt zsírokból állítja elő. Ennek következményeként káros anyagcseretermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek a szervezetben, ezek a fejlődő baba idegrendszerére kedvezőtlenül hatnak. A megfelelő mennyiségű szénhidrátnak be kell jutnia a szervezetünkbe! Ez napi 150–160 gramm szénhidrát fogyasztását jelenti.
Étkezések napi elosztása
A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva. Egyénre szabottan a kezelőorvos más szénhidrátelosztást is meghatározhat, illetve azt az esetenként bevezetett inzulinkezelés is befolyásolhatja.
A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. Az élelmiszerek szénhidráttartalmáról tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni. Hangsúlyozandó, hogy az első étkezés legideálisabb időpontja a reggel 7 óra, a többi étkezést 3 óránként szükséges megvalósítani.
Az egyes étkezések alkalmával fogyasztható szénhidrátmennyiségek és azok ajánlott fogyasztási időpontjait a táblázat szerint alakulnak.
Reggeli és a gyors felszívódású szénhidrát
Reggelire kerülendők az úgynevezett gyors felszívódású szénhidrátok, a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz), amelyeket a szervezet nagyon könnyedén egyszerű cukorrá képes bontani, így hirtelen vércukoremelkedést okoznak a szervezetben. Ezt figyelembe véve aranyszabálynak minősül, hogy reggelire tejet, tejterméket (kivételt képeznek a sajtok), illetve gyümölcsöt és gyümölcskészítményt fogyasztani tilos.
A reggeli szükséges szénhidrátmennyiséget megfelelő mennyiségű és minőségű pékáruval lehet fedezni. Megfelelő a magas rosttartalmú gabonából készült teljes kiőrlésű vagy rozskenyér. A kenyér mellé fogyasztható felvágott, sajt; a kenőanyag mennyiségét a kismama tápláltsági állapota szabja meg. A reggelire fogyasztható zöldségek mennyisége nincs korlátozva, kivéve a kápia- és pritaminpaprikát.
Kisétkezések és az édesítőszerek
A kisétkezésekre (tízórai, uzsonna és utóvacsora) megengedett szénhidrátmennyiség nem állhat csak gyors felszívódású szénhidrátból. Így tejet, tejterméket, gyümölcsöt vagy gyümölcskészítményt nem ideális önmagában fogyasztani. A kismamák leggyakrabban a gyors felszívódású szénhidrátot tartalmazó ételt valamilyen cukormentes termékkel kombinálják, amelyet édesítőszerrel lehet ízesíteni. Azonban ezek közül a szacharin használata ellenjavalt a terhesség egész ideje alatt. Az édesítőszerek napi megengedhető mennyiségét feltétlenül szükséges ismerni és betartani.
Legalább 70 százalék legyen a teljes őrlésű liszt!
A kizárólag fehér lisztből készült termékek tiltólistán szerepelnek. Ha van fehér liszt a kenyérben, nem baj, de aránya a 30 százalékot nem haladhatja meg!
A teljes kiőrlésű liszt és a fehér liszt ugyanolyan búzaszemből készül. A teljes kiőrlésűnél a teljes magot (a maghéjat és a csírát is) megőrlik, az így készült liszt rosttartalma megemelkedik, s ez kedvezően befolyásolja a liszt vércukoremelő hatását.
Figyelni kell a kenyerek csomagolását! Sajnos, az élelmiszeripar olyan pékárukra is ráírhatja a teljes kiőrlésű feliratot, amelyben csak 15–20 százalékban van teljes kiőrlésű liszt, a többi fehér liszt.
Sok terméken az összetevők listáján zárójelben szerepel, hogy hány százalékban van a termékben. Az is jó jel, ha az összetevők listáján a teljes kiőrlésű liszt szerepel első helyen, mert a gyártónak csökkenő sorrendben kell feltüntetnie az összetevőket.
Ebéd és a glikémiás index fogalma
Főtt étel készítésénél a sűrítési eljárásra (rántás, habarás, lisztszórás) használt fehér lisztet le kell cserélni teljes kiőrlésű vagy rozslisztre. Az olyan ételféleségeknél, amelyeknél általában domináns mennyiségű fehér lisztet használunk (palacsinta, galuska), a liszt összmennyiségének legalább a felét le kell cserélni a fent említett lisztek egyikére.
Ebédnél a köreteket, illetve a zöldségeket mindig nyers állapotban, főzést megelőzően kell kimérni. Köretnek ajánlott fogyasztani a burgonyát (pürésítés mint elkészítési mód és így a burgonyapüré fogyasztása kerülendő), a barna rizst, a kuszkuszt, a bulgurt, a quinoát, a kölest, a teljes kiőrlésű, valamint a durumtésztát.
A pürésítés kerülése és a különböző lisztkombinációk alkalmazásának fontossága akkor válik érthetővé, ha ismerjük a glikémiás index fogalmát. A glikémiás index olyan jelzőszám, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidráttartalma milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet azonos mennyiségű cukor vércukoremelő hatásához viszonyítva. Cukorbetegségben a minél alacsonyabb glikémiás indexű ételek fogyasztása javallott.
A glikémiás index csökkentése érdekében érdemes a magas rostbevitelre is figyelni, hiszen ezek olyan élelmiszerösszetevők, amelyek a szénhidrátok felszívódását tudják lassítani, azaz mérséklik a szénhidrátok vércukoremelő hatását. További jótékony hatásuk, hogy a kellő mennyiségű rostbevitel a székletet lazítja, így fogyasztásukkal elkerülhető a székrekedés, amellyel sok kismama küzd.
A zöldségek közül a hüvelyesek (kivéve a zöldbab) és a sütőtök mennyiségére érdemes odafigyelni magasabb szénhidráttartalmuk miatt. A húsok, illetve halak szénhidrátot nem tartalmaznak, szénhidrátmentességüket célszerű megőrizni, így a bundázott, panírozott húsokat az étrendben minimalizálni szoktuk.
Vacsora
A kismama vacsorája hasonlóképpen alakul, mint a reggeli, annyi különbséggel, hogy gyors felszívódású szénhidrát is fogyasztható, 10 g mennyiségben.
A diétás termék nem diétás
Cukros, mézes dolgokat nem szabad fogyasztani a diétában! Ha mégis édesre vágyunk, cukormentes termékeket válasszunk! Ezeket sem lehet korlátlanul fogyasztani! Attól, hogy egy kekszbe, nápolyiba nem tesznek cukrot vagy mézet, liszt és minden más egyéb formájában benne marad a szénhidrát.
A szacharin és a ciklamát a méhlepényen keresztül bejut a magzathoz, így fogyasztásuk ellenjavallt. A többi édesítőszer napi biztonságos beviteli mennyiségéről érdemes tájékozódni.
Roncsolással emelkedik a glikémiás index
Az extrudált, puffasztott termék glikémiás indexe magasabb, mint az alapélelmiszeré. Ezek az eljárások megbontják a gabonafélék szerkezetét, ezáltal könnyebben emészthetővé válnak, gyorsabban felszívódnak, így fogyasztásukat nem ajánljuk.
Ha a kenyeret megpirítjuk, a hőkezelés révén a nedvességtartalmát kivonjuk, így a gyomorban könnyebben szétbomlik, az emésztőenzimek könnyebben hozzáférnek, gyorsabb lesz a felszívódásuk, magasabb a glikémiás indexük.
A pürésítés, a turmixolás lényegében roncsolás. A szétdarabolt rostok gyorsan felszívódnak, hamar megemelik a vércukrot. A krumplipüré, a burgonyahab ezért nem javasolt.
A mirelit hasábburgonya azért szép szabályos alakú, mert pürésítik a krumplit, majd formába nyomkodják. Azért, hogy ropogósra lehessen sütni, keményítőbe forgatják. Diéta idején maradjunk a valódi burgonyánál!
Összefoglalva
A fent említett alap diétás tanácsok betartásával kivitelezett diéta hozzájárul a kismama és a születendő gyermek egészségéhez. A diéta eredményességéről otthoni vércukor-önellenőrzéssel tudnak a kismamák megbizonyosodni.
A diéta akkor mondható sikeresnek, ha az éhgyomri vércukor 5,6 mmol/l vagy ez alatti, illetve az étkezés után mért egyórás érték (utolsó falattól számítandó az egy óra) 7 mmol/l alatti.
Csak a magas hústartalmú felvágottak szénhidrátmentesek
A párizsi, a virsli húspépből készül. Ebbe sok mindent beledarálnak, így elképzelhető, hogy szénhidrát is kerül a késztermékbe. Ezért csak a magas hústartalmú felvágottakat, húskészítményeket fogyasszuk!
Az egyes étkezések alkalmával fogyasztható szénhidrátmennyiségek és az ajánlott fogyasztási időpontok
| Étkezés megnevezése | Étkezések ajánlott időpontja | 150 g szénhidrát 5 étkezésre elosztva | 160 g szénhidrát 6 étkezésre elosztva |
|---|---|---|---|
| Reggeli | 7 óra | 25 g | 20 g |
| Tízórai | 10 óra | 25 g | 30 g |
| Ebéd | 13 óra | 50 g | 50 g |
| Uzsonna | 16 óra | 20 g | 20 g |
| Vacsora | 19 óra | 30 g | 30 g |
| Utóvacsora | 22 óra | – | 10 g |
Mintareceptek
Mandulás, zabpelyhes, áfonyás hamis császármorzsa
Sült csirkemellcsíkok ementáli sajtos bulgurral
Forrás: Diabetes Magazin
