A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, gyakoriságuk csökkentése sürgető feladat. A népbetegség medikális kezelése fejlett, erre Magyarországon is ugyanazt a protokollt alkalmazzák, mint külföldön, a rehabilitációban, az infarktus utáni kezelésben a kockázatokat mérséklő életmódban viszont jelentős lemaradásunk van. Jóna György, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet egyetemi docense a hirek.unideb.hu-nak elmondta, hogy az általa vezetett kutatás erre a fejlesztésre szoruló periódusra fókuszált, kutatótársaival arra a kérdésre keresték a választ, hogy a kórházi ellátást követően, az otthoni környezetben milyen lehetőségek vannak a gyógyulásra.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mint mondta: a vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy hányan éltek túl egy szívinfarktust, erre vonatkozó nyilvános adatbázis azonban nem állt rendelkezésre, ezért a szociológiában gyakran alkalmazott hólabda módszerrel keresték meg a felmérésben résztvevőket. 141 beteget vontak be a mintavételbe, főként a hatvan fölötti korosztályt kérdezték meg, de a legfiatalabb tesztalany a negyvenes évei elején, a legidősebb pedig a nyolcvanas éveinek végén jár. Sajátos jelenség, hogy a populáció kétharmada férfi, az ő esetükben sokkal nagyobb a rizikó a szívinfarktusra.
– Az infarktus után hat területen van szükség határozott életmódváltásra. Egyfelől oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra, le kell mondani a dohányzásról, a mértéktelen alkoholfogyasztásról, fontos a napi rendszerességű testmozgás és a megfelelő stresszkezelési technikákat is el kell sajátítani, valamint a felírt gyógyszerek beszedése is nélkülözhetetlen.
A komplex életmódváltás sikeres végrehajtásában a társas támogatás meghatározó szerepet játszik, hiszen idősebb korban egyedül nehéz ezt megvalósítani, nagyon fontos, hogy legyen a beteg mellett egy vagy több olyan személy, aki segít az egészségmagatartás megváltoztatásában.
A kutatási adatok bizonyítják, hogy a szívinfarktust túlélő, inkluzív, támogató elfogadásban részesült betegeknél az égészséges életmódra történő átállás és annak beépítése a mindennapokba jóval könnyebb, mint azoknál, akik elmagányosodott életmódot folytatnak. Ez utóbbi társadalmi csoportban a stresszkezelési technikák, a napi rendszeres testmozgás megvalósításában és az alkoholfogyasztás csökkentésében kevés eséllyel érhető el siker – hangsúlyozta a szakember.
Forrás: Debreceni Egyetem
Jóna György kiemelte azt is, hogy a társas támogatás négy típusa, az érzelmi, a pénzügyi, az információs és az értékelői támogatás közül a legutóbbinak van a legnagyobb szerepe az egészséges életmód kialakításában, ez azt jelenti, hogy az egyén önértékelését, éntudatát, önbecsülését erősíti meg verbális és nonverbális kommunikációval.
– Azt vettük észre, hogy ennek nagyon lényeges szerepe van a pozitív irányú változásban. Az információs támogatás inkább az orvosoktól érkezik, az érzelmi alapú segítséget azonban a személyes kapcsolatok adják, ugyanakkor a vallási és a pénzügyi támogatás jelentősége meglepően alacsony, sokkal inkább számít a felépülésben a jóval több érzelmi és lelki plusz, a motivációt adó odafigyelés. Általában elmondható, hogy az aktív társas támogatás pozitív módon határozza meg az otthoni környezetben az egészséges életmódváltását, amely annál eredményesebb, minél nagyobb létszámú az egyén támogató hálózata. De nem csak ez hatásos, hanem a szociális háló sokszínűsége is segíthet. A házastárs, a gyermek, az orvos és a kisállatok szerepe nagyon meghatározó, főként az érzelmi támogatás szintjén. Specifikusan az alkoholfogyasztás csökkentésénél van a családnak a legnagyobb jótékony hatása, a megfelelő stresszkezelés és a rendszeres testmozgás területe viszont diffúz módon összefonódnak – közölte Jóna György.
Az ETK egyetemi docense hozzátette, hogy a statisztikai adatok alapján azoknak az egyéneknek, akik kisállatokat tartanak, gondozzák, sétáltatják őket, ez már napi rendszeres testmozgást jelent. Ha pedig ez rutinná válik, akkor az egyén stressz-szintje is ezzel arányosan csökkenni kezd, de a társas kapcsolatokra is hatással is lehet, tovább bővülhet a társas támogatás rendszere. Jóna György megjegyezte, hogy a toxikus háttér kerülendő, hiszen ennél még a magányosság is jobb.
Az infarktust követő szociális támogatás és az egészségmagatartás változásai közötti kapcsolatot vizsgáló egészségtudományi kutatás eredményeit hamarosan nemzetközi platformon, valamint hazai publikációk formájában is közzéteszik.
Forrás: Debreceni Egyetem
