A fekete nadálytövet az ókor óta használják a gyógyászatban. A XXI. században már vizsgálatok is bizonyítják azt, hogy a gyógynövényből nyert kivonatok hatása a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásával vetekszik – írja a PharmaOnline.
A fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) Európában és Ázsiában egyaránt őshonos. Leginkább mocsarakban, lápréteken, nedvesebb ligeterdőkben érzi jól magát a májustól szeptemberig virágzó, bíbor- és rózsaszínű virágokat hozó, 30–100 centiméter magas növény. A lándzsa alakú nagy levelei szőröktől érdesek, csakúgy, mint az egész föld feletti hajtása.
Évszázadok óta használt gyógynövény
A fekete nadálytő gyógyászati értékét már az ókorban is ismerték. A Krisztus utáni első században idősebb Plinius a „Naturalis historia” enciklopédikus művében írt arról, hogy a fekete nadálytő a zúzódások és ficamok kezelésében, illetve a sebgyógyításban felhasználható növény. Plinius művével egy időben, de attól függetlenül született meg az ókori görög orvosnak, Dioszkuridésznek az európai és arab fitoterápiás ismereteket ötvöző, „Materia medica” című munkája. Ebben szintén arról lehet olvasni, hogy a fekete nadálytő jó szolgálatot tesz a sebek és külső gyulladások gyógyításában.
A középkorban is töretlen volt a fekete nadálytő népszerűsége; így az több gyógynövényes könyvben, illetve sebészek számára készült tankönyvben szerepelt.
A XVI. században új indikációk jelentek meg a leírásokban: a növényt reumatikus panaszok és köszvényes fájdalmak enyhítésére is javasolták, például desztillátum formájában.
A hazánkban is honos fekete nadálytő népgyógyászati alkalmazása nagy múltra tekint vissza. A gyógynövény magyar népnyelvben használt egyéb, beszédes nevei – forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű és fekete gyopár – arra utalnak, hogy széles körben (el)ismert volt a fekete nadálytő és annak gyógyászati jelentősége.
Fekete nadálytő – napjainkban
Napjainkban elsősorban a fekete nadálytő gyökerét alkalmazzák gyógyászati célokra. A gyökér októbertől áprilisig gyűjthető, de annak a hatóanyag-tartalma tavasszal a legmagasabb.
Ismertté vált, hogy a fekete nadálytő sejtregenerációt támogató allantoint tartalmaz, ami mellett nyálka, polifenolok és pirrolizidin alkaloidok is fellelhetők benne. Azonban, máig sem feltárt részleteiben az, hogy az allantoinon kívül még melyik aktív anyagokhoz köthető a növény kifejezett fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, duzzanatcsökkentő és sebgyógyító hatása,
A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat – elsősorban krémek formájában – tompa, zárt sérülések (zúzódás, rándulás), véraláfutások, illetve izom- és ínszalaghúzódások és -gyulladások kezelésében alkalmazható.
A gyógynövény használata napjainkban már nem csak népgyógyászati tapasztalatokon nyugszik. A fekete nadálytő hatásosságát, nem szteroid gyulladáscsökkentőkével (NSAID) összemérhető mértékű hatását klinikai vizsgálatok is alátámasztják. A fekete nadálytő gyökeréből készült kivonat egyben törzskönyvezett gyógyszerkészítmények hatóanyaga is.
Klinikai vizsgálatok támogatják a fekete nadálytő hatását
A fekete nadálytő gyökeréből nyert kivonat hatásosságát több humán klinikai vizsgálat igazolja különféle tompa sérüléseknél, fájdalommal társuló osteoarthritisnél, illetve akut háttáji fájdalmaknál.
Összességében elmondható, hogy a gyógynövény alapú kezelés hatására a nyugalmi, a mozgás közbeni és a tapintásra/nyomásra jelentkező fájdalom jelentősen enyhül, a betegek mobilitása javul – írja a lap.
Forrás: pharmaonline.hu
