„Felment a vérnyomásom”, olyan kifejezés, melyet gyakran használunk a mindennapi életben is. De mi is az a magas vérnyomás? Mikortól beszélhetünk az egészségre is káros állapotról? Miért probléma a hosszabb ideig fennálló magas vérnyomás? És tehetünk-e ellene mozgással?
Szerző: Imhoff Viktória (MKT Kardiológiai Fizioterápia Munkacsoport)
A szív percenként 60-100 ütéssel továbbítja az erekbe az élethez szükséges vért. Ez a nagy erekben, vagyis artériákban folyamatos nyomást gyakorol az egyébként rugalmas érfalakra. Ezt a nyomást nevezhetjük általánosságban vérnyomásnak. Minél szűkebbek az erek, annál nagyobb erővel feszíti azokat a rajtuk áthaladó vér. Magas vérnyomás esetén tehát az artériák falára nagy nyomás terhelődik, a szívnek folyamatosan megfeszített munkával kell dolgoznia, hogy ellássa feladatát.
A vérnyomást két értékkel jellemezzük. Ezek a szisztolés, valamint a diasztolés értékek. A normál vérnyomás értéke 120/80 Hgmm. Magas vérnyomásról 140/90 Hgmm fölött beszélhetünk. Hogyha több alkalommal mérve is efölötti értéket kapunk, akkor keressük fel a háziorvosunkat.
A magas vérnyomás következményei
Bár a magas vérnyomás gyakran tünetmentes, mégis számos súlyos betegség okozója, rizikófaktora lehet. A szív- és érrendszeri betegségek mindegyikének növeli a kockázatát, például a szívkoszorúér-elmeszesedést, a szívinfarktust, valamint az agyérszövődményeket, agyi infarktust, agyvérzést, kognitív zavarokat, és a következményes vese- és szemproblémákat. A helytelen táplálkozás, a stressz, a magas sóbevitel, az elhízás és a fizikai inaktivitás mind magas vérnyomáshoz vezethet.
A mozgás, sport, fizikai aktivitás szerepe a magas vérnyomás megelőzésében, kezelésében
A rendszeres fizikai aktivitásnak számos pozitív hatása ismert. Csökkenti a vérben a koleszterinszintet, a vércukorszintet, segít megőrizni, illetve elérni az ideális testsúlyt és testösszetételt, fontos szerepe van a vérnyomás normalizálásában, csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, hatására nő a fizikai terhelhetőség, és még a kognitív képességekre, a szellemi munkánk minőségére is pozitív hatása van.
Fontos, hogy különböző mozgásformákat építsünk be a mindennapi rutinunkba, az egyik kedvelt módja ennek az, hogy részben vagy egészben gyalog megyünk a munkahelyünkre. Emellett végezzünk kezdetben heti 3, majd 5 alkalommal erőnléttől függően 30-60 perc aerob testmozgást, mely jelentős változást hozhat éltünkbe. Az aerob testmozgás lényege, hogy a légzésszámot és a pulzusszámot is megnöveljük, legyen az gyors gyaloglás, tánc, úszás, futás, biciklizés. Ugyanakkor figyeljünk oda, hogy olyan pulzustartományban végezzük a tevékenységet, amely még nem okoz kifulladást és oxigénhiányos állapotot, tehát amikor még képesek vagyunk beszélni a mozgás közben.
Az a tapasztalatunk, hogy a rendszeres testmozgásra is igaz: csak elkezdeni nehéz. Ha szervezetünk megszokta a mozgást, akkor már hiányozni fog, ha abbahagyjuk. Ha az egyik sport nem tetszik, váltsunk másikra, érdemes többféle mozgásformát kipróbálni, sőt egymással variálni is, hogy egyrészt edzésben maradjunk, másrészt élvezetet találjunk a mozgásban. Ha fizikailag aktívak maradunk, akkor annak jótékony hatásait több szinten érezni fogjuk: javul a vérnyomás, a nyugalmi pulzusszám, karcsúbbak és jobb kedélyűek leszünk.
Forrás: MKT
