Magyar kutatók vizsgálata szerint több kockás sikló van a városias tóparti településeken. Ennek oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek miatt nagyobb biztonságban vannak a hüllők a rájuk vadászó ragadozóktól, valamint hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű táplálékforrás érhető el számukra – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A növekvő városi területek, a szennyezések, a klímaváltozás, valamint a természetes élőhelyek eltűnése negatívan hatnak a biológiai sokszínűségre, azonban vannak olyan állatok, melyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő, például a Balaton partján.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, például a hőmérséklet-változásra, táplálékforrásra.
A BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak. Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója elmondta, hogy a tanulmányukban azt elemezték, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező.
Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak – 7-es és 71-es út – közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.
A kutató szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek – például a partmenti bazalttömbök – között nagyobb biztonságban vannak a siklók a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.
Egy korábbi tanulmányuk viszont arra mutatott rá, hogy minél nagyobb egy tóparti kikötő, annál rosszabb kondícióval bírnak az ott élő egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata szerintük az lehet, hogy a nagyobb kikötőkben több hajó és turista van, ami fokozottabb szennyezést és emberi zavarást jelent az állatoknak.
A városias környezet tehát negatívan is hat egyedfejlődésükre és kondíciójukra, ami a siklópopulációk állapotának romlásához vezethet.
Forrás: MTI
