A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége minden évben kiír egy receptpályázatot. Ennek célja, hogy az érintett háziasszonyok megosszák egymással ötleteiket, tanulhassanak egymástól. 2023-ban Zöldséget a tányérra címmel hirdették meg a versenyt. Nagyon sok finomság elkészítési módját ismerhettük meg ennek révén. A felhíváshoz készült cikket, valamint a legjobb receptekből egy válogatást osztottak meg az olvasókkal.
Szerző: Füzesi Brigitta
A magyarok évente 60 kg zöldséget fogyasztanak. Ez azt jelenti, hogy átlagban naponta 160 grammnyi zöldséget eszünk mi magyarok, szemben az ENSZ ajánlásával, ami 400 gramm, tehát alaposan át kell gondoljuk az étkezéseink összetételét, ha közelíteni szeretnénk a nálunk sokkal egészségesebben táplálkozó európai nemzetekhez.
Természetesen mindannyian tudjuk, hogy a zöldségek jót tesznek nekünk. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabbak, mint bármi más, amit megehetünk. De sok olyan lenyűgöző tény is ismert a zöldségekkel kapcsolatban, amelyekről a legtöbb embernek fogalma sincs. Az érdekesség kedvéért íme néhány ezek közül.
A ríkató hagyma
A hagyma csípősségét és a szemünk könnyezésig tartó irritációját a hagyma sejtjeiben található különböző illékony kénvegyületek okozzák. Ha belevágunk egy hagymába, a levegő azonnal tele lesz ezekkel az apró, irritáló részecskékkel, amelyek védekezésképpen alakultak ki a hagymában az állatokkal szemben. Ha azonban kénmentes körülmények között termesztik a hagymát, akkor teljesen elveszíti csípősségét, sőt a hagymaillatú lehelet sem jelentkezik. A genetikailag kevésbé csípős édes hagymát is például kénben szegény talajban kell termeszteni ahhoz, hogy el lehessen érni az enyhe ízt.
A bébirépa nem csecsemő
Az úgynevezett bébirépa nem miniatűr sárgarépa, hanem ipari gépekkel méretre vágott, teljes méretű sárgarépa. Ezt a technikát először arra használták, hogy a hibás, foltos, piaci értékkel nem rendelkező, gyenge minőségű sárgarépát eladhatóvá tegyék. Mostanra azonban egy egész iparág épült az előhámozott, fogyasztásra kész „apróságok” előállítására. Ezzel a módszerrel meglepően kevés megy veszendőbe: a fel nem használt rész a termésnek mindössze 0,84 százalékát teszi ki, főként azért, mert ezek különleges fajták és a vetés során alkalmazott szűk vetési távolságok hosszú, keskeny sárgarépát eredményeznek, amelyet könnyen 3-4 darabra lehet vágni. A hulladék sem vész kárba, azt vagy állati takarmányként, vagy az élelmiszeriparban használják fel (gondoljunk csak a „répatortára”). Természetesen vannak igazi bébirépák is: különleges miniatűr fajták, amelyeket bárki termeszthet, de a szupermarketekben ritkán találunk ilyet.
A paradicsom jogilag zöldség
Botanikai értelemben a paradicsom a bogyós gyümölcsök családjába tartozik, mivel egyszerű húsos gyümölcs sok apró maggal, csakúgy, mint az eper vagy a málna. A paradicsom státuszával kapcsolatos vitát követően az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1893-ban hivatalosan is úgy döntött, hogy a paradicsom zöldség. A döntés még ma is érvényben van.
Együk meg a héjat
Meghámozni a zöldséget fogyasztás előtt hatalmas táplálkozási hiba. A legtöbb zöldségben a tápanyagok jó része a héjban vagy közvetlenül a héj alatt tárolódik. Ez azt jelenti, hogy amikor meghámozzuk őket, valójában eltávolítjuk a bennük lévő tápanyagok nagy részét, a rengeteg rostról nem is beszélve, amely szintén jelentős mennyiségben található a zöldségek héjában.
A kelbimbó íze
Ha nem szeretjük a kelbimbó ízét, lehet, hogy a génjeinkben van a hiba. Számtalan tanulmány igazolja, hogy a kelbimbó a világ leggyűlöltebb zöldsége. George Bush amerikai elnök például annyira utálta a kelbimbót, hogy még a Fehér Házból is kitiltotta. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kelbimbó (és más káposztafélék) iránti szeretet vagy ellenszenv a DNS-ben van kódolva. A világ népességének mintegy fele rendelkezik egy olyan génnel, amely lehetővé teszi számukra, hogy élvezzék a kelbimbó ízét. Ez a gén segíti ugyanis őket abban, hogy a káposztafélékben megtalálható erősen keserű vegyületeket (glükozinolátok) ne érezzék. Ez a keserű vegyület pedig minden zöldségnél nagyobb mennyiségben fordul elő a kelbimbóban. A glükozinolátízlelők, vagyis a lakosság másik fele számára a kelbimbó szinte ehetetlenül keserű.
A sárgarépa nem segíti az éjszakai látást
Az a hiedelem, amely szerint a sárgarépa fogyasztása javítja az éjszakai látást, egy második világháborús propagandakampányból ered. Abban az időben Nagy-Britannia új radartechnológiát fejlesztett ki, hogy a repülőgépeik jobban megtalálják a célpontokat a sötétben, de nem akarták, hogy a nácik tudjanak erről. Ennek érdekében olyan történeteket jelentettek meg a brit újságokban, amelyek szerint a Királyi Légierő pilótáit répával etették, hogy javítsák éjszakai látásukat, és ezzel hihető magyarázatot adtak az éjszakai repülési sikereikre.
A propaganda olyan eredményes volt, hogy az információ az egész világon elterjedt, és még a mai napig is sokan hisznek abban, hogy a sárgarépa fogyasztása segít jobban látni éjszaka.
A bab hátránya
Egy angol mondóka szerint a bab jót tesz a szívnek. Valóban, csakúgy, mint bármelyik másik zöldség. De ami sokkal inkább megemlítendő a babbal kapcsolatban, hogy egyértelműen hozzájárul a puffadáshoz. Ez azért van, mert a gyomrunkban és a vékonybélben nincsenek meg a babban található két cukor (raffinóz, sztachióz) teljes lebontásához szükséges enzimek. Ezt a feladatot a vastagbélben található baktériumok végzik, ezek bontják le hidrogénre, nitrogénre, szén-dioxidra és a rossz szagú metángázra, ami gyakran kellemetlen következményekkel jár. Ezen enyhíthetünk azzal, ha a babfogyasztás előtt beveszünk egy emésztést segítő tablettát, amely mindenféle szerencsétlen következmény nélkül lebontja a cukrokat. A bab többórás áztatása főzés előtt szintén segít, mivel ez lehetővé teszi az élesztőgombák számára, hogy megkezdjék a cukrok lebontását.
Popeye nem a spenóttól volt erős
A népszerű Popeye-képregények és rajzfilmek azt mutatták, hogy Popeye, a tengerész lenyel egy konzerv spenótot és hirtelen hihetetlenül erős lesz tőle. Ez nem volt elég ahhoz, hogy arra ösztönözzön, hogy több spenótot egyek, mint amennyit kénytelen voltam, de ahhoz vezetett, hogy a spenót tömegesen népszerűvé vált. Sajnos az egész elképzelés, miszerint a spenót erősebbé tesz, egyszerű jegyzetelési hibán alapult.
1870-ben Erich von Wolf német kémikus arról számolt be, hogy 100 g spenót 35 mg vasat tartalmaz, sokkal többet, mint bármely más zöldség. A vas pedig az erővel van összefüggésben, mivel segít oxigént szállítani az izmokhoz. A probléma az, hogy von Wolf tévesen rossz helyre írt egy tizedesvesszőt: 100 g spenót 3,5 mg vasat tartalmazott, nem pedig 35 mg-ot. A spenót kiváló vasforrás, de messze nem annyira, mint azt sokan még ma is hiszik.
Forrás: Diabetes Magazin
