Idén már a 29. alkalommal rendezték meg a Primer Prevenciós Fórumot (PPF), amelynek ezúttal a Semmelweis Egyetem adott otthont. Az április 25-i szakmai tanácskozás fő témája az egészséges öregedés volt.
A rendezvény ettől az évtől kezdve egyetemi szintű konferencia lett, így az oktatás része is – mondta el bevezetőjében Prof. Dr. Tompa Anna, a PFF elnöke, aki Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával együtt a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Mivel a társadalom az egész világon öregszik, egyre nagyobb a 65 évesnél idősebbek aránya és a korral előbb-utóbb bekövetkező krónikus betegségek is egyre gyakoribbak. A cél éppen ezért az lenne, hogy a leélt évek és az egészségben leélt évek száma minél inkább közelítsen egymáshoz. Ennek elérésében pedig az egészségügyi rendszereknek és az egyénnek is feladata van.
Prof. Dr. Tompa Anna felhívta a döntéshozók figyelmét a szakmának azon régi kérésére, hogy az egészségtan váljék a Nemzeti Alaptanterv részévé, az iskolák is foglalkozzanak az egészségmegőrzéssel, mivel Magyarország a megelőzhető betegségek terén rossz helyen áll az Európai Unióban.
Az első szakmai előadást Prof. Ungvári Zoltán a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet vezetője kijózanító statisztikai adatokkal kezdte. A magyar népesség a leginkább elhízott az Unió lakosságán belül. A metabolikus szindróma a lakosság 40%-át érinti, és egyre fiatalabb korban jelenik meg. A szív- és érrendszeri betegségek területén sem állunk jól. – A biogerontológia az orvostudomány leggyorsabban fejlődő ága, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az öregedés és az öregedés során gyakori betegségek okai ugyanazok – mondta a professzor. Az életmódbeli és környezeti okokra egyaránt kell fókuszálni a megelőzésben.
Dr. Moizs Mariann az Egészségfejlesztési Irodák primer prevencióban betöltött szerepéről beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg több fenntartó kezelésében lévő hálózatban hatalmas potenciálok vannak, azok aktívan mozgatják meg a lakosságot.
Dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem professor emeritája elmondta, hogy a 65 éven felüliek 70-80%-a valamilyen krónikus betegséggel él, a korai halálozás nagyrészt megelőzhető lenne. A mentális egészség rossz állapotát az elmúlt évek javulása ellenére még mindig magas öngyilkossági statisztikák mutatják. Az okok részben az egészségtelen életmódban kereshetők, a dohányzás, az alkoholfogyasztás magas aránya és az egészségtelen táplálkozás egyaránt a listán van. 2006 és 2018 között a metabolikus szindróma aránya 35-ről 42%-ra emelkedett. Különösen aggasztó a roma lakosság egészségi állapota.
A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó rész első előadásában Prof. Dr. Tompa Anna azokról a kutatásokról számolt be, amelyek a különféle növényi hatóanyagok, és a mikrobiom egészségének szerepét vizsgálják az öregedés lassításában.
Az idéntől a Semmelweis Egyetemre került rendezvényen több előadás is bemutatta a Semmelweis Studyt, vagyis azt a nagyszabású kutatást, amelynek keretén belül a 27.000 egyetemi polgár (hallgatók és dolgozók) részvételével, hosszú távon vizsgálhatók az egészségfejlesztés témái. Prof. Tabák Gy. Ádám a prospektív kohorsz vizsgálatok jelentőségéről beszélt, míg Dr. Csípő Tamás a vizsgálat módszereit ismertette.
Dr. Ádány Róza beszámolójából megismerhette a közönség a WHO kollaborációs központjainak működését, és a tényt, hogy a Semmelweis Egyetem is ennek a partnerségnek a küszöbén áll az egészséges idősödés témakörében. Az ENSZ a jelenlegi évtizedet az Egészséges Idősödés Évtizedének nyilvánította, ennek programjában vehet majd részt az egyetem.
A következő két előadásban Dr. Papp Magor és Dr. Fazekas-Pongor Vince az egyetemen működő programokat mutatott be. A Semmelweis Munkahelyi Egészségfejlesztési Program és a Prevenciós Szakrendelő is komolyan foglalkozik a helyes életmód és a megelőzés kérdéseivel. Az egészségügyben dolgozók egészségének védelme azért is különösen fontos, mert az emelkedő betegszámmal először ők szembesülnek, az ő egészségük nélkül biztosan kezelhetetlen lesz a teher. Dr. Major Dávid nemzetközi példát, a szingapúri Healthy Longevity Medicine programját mutatta be, amely a digitális egészségügy, a megfelelő motiváció, a szűrések felől is megközelíti az idősödő lakosság problémáit.
A konferencia zárásaként Dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi tanszékének vezetője, az NNGYK Laboratóriumi és Módszertani Igazgatóságának igazgatója a környezeti ártalmaknak a krónikus betegségek kialakulásában játszott szerepéről beszélt. A környezeti tényezők az összes betegségteher mintegy 11%-ért felelősek, miközben rengetegféle expozíciónak vagyunk kitéve már a fogantatás pillanatától kezdve, amelyek akut és krónikus következményekkel is járnak. A prevenciónak ezért fontos része a beteg környezetének felmérése és a kockázatok csökkentése.
Forrás: egeszseg.hu
