A koffein beindítja a napunkat, és ad egy indító löketet. Segít a koncentrálásban, javítja a hangulatunkat, és talán még az életünket is meghosszabbítja. De mennyi számít már túl soknak? Erre a kérdésre keresi a választ a Magyar Kardiológusok Társaságának írása.
A koffein egy természetes stimuláns, megtalálható különböző élelmiszerekben, például a kávébabban, a tealevélben, a kakaóbabban, a guaranabogyóban és a yerba maté tealevélben. Szintetikusan is elő lehet állítani, ilyenkor jellemzően italokhoz adják hozzá, például üdítőkhöz és energiaitalokhoz.
A koffeint leggyakrabban kávéban isszuk meg. Éppen emiatt a legtöbb koffeinnel kapcsolatos kutatás erre az italra koncentrál – mutatott rá dr. Greg Marcus, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem professzora. „A témakörről szóló szakirodalom egyetért abban, hogy a koffein általánosságban nem számít egészségtelennek” – mondta a professzor. „Ám én nagyon tartózkodom attól, hogy bárkit is arra biztassak, hogy az egészségének a javítása érdekében kezdjen el kávét inni (miközben eddig még ez nem volt szokása) vagy hogy emiatt növelje a kávéadagját.”
A kutatásokból kiderült, hogy a koffein hasznos és káros is lehet egyszerre. Azok, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, kevésbé hajlamosak olyan krónikus betegségekre, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy néhány rákfajta. Néhány kutatásban még azt is bebizonyították, hogy a rendszeres kávézók kevésbé hajlamosak belehalni a keringési betegségekbe vagy más kórokba.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága szerint egy egészséges felnőtt biztonságosan elfogyaszthat napi 400 mg koffeint – ez körülbelül 4-5 eszpresszókávénak felel meg. Egy 240 ml-es bögrényi zöld vagy fekete teában 30–50 mg koffein van. A 240 ml-nyi energiaital 40-től akár 250 ml-ig is tartalmazhat koffeint, és egy 330 ml-es doboznyi üdítőitalban pedig 30–40 mg koffein van.
Ha mérsékelt mennyiségű kávét fogyasztunk (2–3 csészényit), akkor kevésbé leszünk fáradtak és jobban tudunk figyelni. Néhány kutatásból még az is kiderült, hogy a kávé csökkenti az étvágyat és a depresszió kockázatát. Ám ha nagy mennyiséget fogyasztunk belőle (az ajánlott napi 4–5 csészénél sokkal többet), akkor izgatottságot okoz, megemeli a vérnyomást, szívdobogást okoz és megzavarja az alvást. Ha a rendszeres koffeinfogyasztók hirtelen abbahagyják a fogyasztást, akkor megvonási tünetek alakulhatnak ki náluk, például fejfájás, fáradtság és levertség.
Nehéz megállapítani, hogy pontosan mennyi koffein minősül túl soknak. Előfordulhat, hogy egy bizonyos adag valakinek mérsékelt mennyiségnek számít, míg egy másik embernek már túl soknak. Ez azért van, mert vannak olyan emberek, akiknek a szervezete sokkal gyorsabban bontja le a koffeint, mint másoké – magyarázta Marcus professzor. Olyan tényezők is szerepet játszanak ebben, mint a testsúly, illetve hogy milyen gyógyszereket használunk. Az a lényeg, hogy a koffein mindenkire különbözőképpen hat.
Ez egy összetett folyamat, fel kell ismernünk, hogy nemcsak haszna vagy kára lehet a koffeinnek, hanem ezek a hatások egyénenként is variálódnak”
– hívta fel a figyelmet Marcus professzor. Dr. Marcus kutatócsoportja a közelmúltban végzett egy véletlenszerű módszertanú kutatást a koffeinfogyasztásról, és az eredményeket az Amerikai Szív Társaság tudományos ülésszakán be is mutatta. A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy két héten keresztül, nem több mint két egymást követő napon igyanak kávét vagy éppen tartózkodjanak a kávéivástól. Az előzetes kutatási eredmények szerint, fizikailag aktívabbak voltak és kevesebbet aludtak a résztvevők azokon a napokon, amelyeken kávét ittak azokhoz a napokhoz képest, amikor nem fogyasztottak kávét. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a szív alsó üregeiben több rendellenes szívritmus fordult elő, viszont kevesebb volt a szabálytalanul gyors szívritmus a felső szívüregekben a „kávés napokon”.
Marcus professzor szerint a tanulmány egyik korlátja az volt, hogy a résztvevőket arra kérték, hogy kezdjenek el kávét inni, majd azt hagyják abba, és ez a hirtelen váltakozás felfokozott reakciókat válthatott ki azokból, akik általában minden nap szoktak kávét inni.
A koffein hatása mérséklődik, ha rendszeresen fogyasztjuk. A szervezet hozzászokik a koffeinszinthez. És a rendszeres koffeinfogyasztás felgyorsíthatja a lebontását is”
– magyarázta a professzor.
Akik gyorsabban bontják le a koffeint, azoknak kevesebb az alvásproblémájuk, mint azoknak, akiknek a szervezete lassabban küzd meg a koffeinnel – mutatott rá a professzor. Dr. Marcus a kardiológiai praxisában azt szokta mondani a pácienseinek, hogy akiknek problémájuk van az alvásukkal vagy gyakran tapasztalnak abnormális szívritmust, azoknál érdemes megfigyelni, hogy mennyi koffeint fogyasztanak. „Általában azt tanácsolom, hogy érdemes kikísérletezni a megfelelő kávéadagot azoknak a pácienseknek, akiknek nehezükre esik az elalvás vagy többször szoktak szívdobogást érezni. Fel kell függeszteniük egy időre a kávéivást, hogy kiderüljön, van-e változás.” Ám a professzor nem javasolja, hogy ilyen esetben mindenki azonnal kerülje el a koffein minden formáját. Dr. Marcus nem tesz különbséget aközött a koffein között, amelyiket kávé formájában és amelyet forró vagy jeges tea formájában viszünk be a szervezetünkbe.
„Egészségügyi szempontból különbözhet a kettő, ezt azonban tudományosan nem kutatták még” – tette hozzá. Azonban már kevésbé rugalmas a professzor hozzáállása az energiaitalokhoz, mert ezek sokkal nagyobb koncentrációban tartalmaznak koffeint, továbbá sok bennük a hozzáadott cukor, és nincs rá bizonyíték, hogy bármilyen haszna lenne az egészségünkre. Azt viszont már bebizonyították a kutatók, hogy az energiaital a szívben abnormális elektromos tevékenységet indíthat el, és hosszú órákra megemelheti a vérnyomást. „Arra hívom fel a figyelmet, hogy általában tartózkodjunk az energiaitaloktól” – figyelmeztet Marcus professzor, hiszen más módon is képesek lehetünk koncentrálni.
A legjobb és a legegészségesebb módja a figyelemkoncentrációnak, ha hosszú távon is fenntartjuk az egészséges szokásainkat, például feküdjünk le rendszeresen időben, eddzük magunkat – foglalta össze a professzor. Akiknek nehezükre esik felkelni és nap közben ébren maradni, azoknak azt javasolja Marcus professzor, hogy forduljanak orvoshoz, hogy kiderüljön: nincs-e alvási apnoéjuk vagy más alvási rendellenességük.
Forrás: MKT
