Hankó Zoltán kamaraelnököt kérdezte az Index arról, hogy az egyelőre még ötletként felmerült gyógyszer-automaták szolgálatba állításának javaslata, ha megvalósul, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a lakosság és a patikusok szempontjából.
Az Indexnek adott interjúban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke többek között arról beszélt:
- van-e létjogosultsága Magyarországon a gyógyszer-automatáknak;
- mi a kamara álláspontja a vény nélküli készítmények patikán kívüli forgalmazásáról;
- mi lenne a legjobb megoldás a hátrányos helyzetű települések ellátására;
- kitért a patikaügyeletek átszervezésére
- és a fiókgyógyszertárakat illető módosításra;
- azt is elárulta, hogy az egészségügyben küzdenek-e szakemberhiánnyal.
A kamara legutóbbi, Mezőkövesden tartott vándorgyűlésén az egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy az alapellátási ügyeletek után a patikai ügyeletek átszervezésére is sort kerít a kormány, amiben a rendhagyó megoldásoktól sem zárkóznak el. Az egyik ilyen a gyógyszer-automaták üzembe helyezése, amit Takács Péter azzal összefüggésben említett, ha nincs a közelben elérhető gyógyszertár, a felnőttek nem sürgős esetekben még tudnak várni a reggeli nyitásig, de a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni.
Az ügyeletes gyógyszertárak forgalma is alátámasztja ezt az igényt?
A mi gyógyszertárunknak már régóta nem kell ügyelnie, de a kollégáim beszámolói alapján – főleg éjszaka, tehát este 10 után – minimális a gyógyszerek iránti igény, és ez igaz a gyermekgyógyszerekre is. Egyfelől azonban alkotmányossági kérdés a folyamatos egészségügyi ellátás biztosítása, tehát az igényektől függetlenül valamilyen szinten az egészségügyi ellátást meg kell tudni oldani éjszaka is. Erre szerintem jó kezdeményezés az alapellátási orvosi ügyeleti és sürgősségi rendszer átalakítása. Másfelől viszont szét kell tudni választani a valóban sürgősségi igényeket a kényelmi szolgáltatásoktól.
Fontos a házipatika
Nagyobb városokban az a tapasztalat, hogy néhányan a késő esti sétákat használják ki, hogy a két-három hete felírt gyógyszereiket akkor váltsák ki. A gyermekgyógyszerekkel kapcsolatban pedig a szülők döntő többsége tisztában van vele, hogy a kicsik hirtelen éjszakai megbetegedései leginkább lázas állapotokkal, gyomor- és bélpanaszokkal kapcsolatosak. Ha nincs szükség akut orvosi ellátásra, ezeknek az állapotoknak a kezelésére előre fel lehet és fel is kell tudni készülni. Fontosnak tartanám, és ebben a gyermekorvos, a védőnő és a gyógyszerész is megfelelő segítséget tud nyújtani, hogy melyek azok a kisgyermekek számára fontos gyógyszerek, amelyeket a házipatikában érdemes tartani egy-egy dobozzal. Erre, sőt a kisgyermekek bizonyos gyógyszereinek ingyenessé tételére – pont a kormány családpolitikai intézkedéseihez kapcsolódóan – van szakmai javaslatunk, amit a Polgári orvoskörrel együttműködve évek óta jónak tartanánk. Összegezve, minimális az éjszakai igény, de a nagy városokban és vármegyénként 2-3 helyen indokolt lehet az éjszakai gyógyszertári ügyelet fenntartása.
Egy közel 500 fős hazai kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede fél év alatt sem fordult ügyeletes patikához. Az MGYK oldalán is közzétett korábbi felmérés szerint negyedük váltotta ki ekkor az orvosi ügyeletben felírt készítményeket, 30 százalék pedig OTC, azaz vény nélkül kapható szereket vásárolt, 50 százalékban kényelmi szolgáltatásról volt szó. Az első esetben az államtitkár szerint a készítmények többsége biztosított, a másodikat automatákban is el lehet helyezni, ez alternatívája lehet a veszteséges éjszakai nyitvatartásnak. Mit gondol erről? Betegbiztonsági szempontból milyen kockázatokat rejt a módszer?
Személyes meggyőződésem, hogy a gyógyszereket nem lehet egyszerű fogyasztási cikknek tartani, amit leemelek egy bolt polcáról, vagy kiveszek egy automatából, mint egy sört vagy egy üdítőt. A gyógyszer – még a vény nélküli gyógyszer is – funkcionális igényt elégít ki és nem szerencsés, ha élményvásárlásként kezeljük a beszerzését. Azt szokták mondani, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása. Hadd menjek tovább. Különböző statisztikai adatok szerint az Európai Unióban évente mintegy 80 milliárd euró többletköltséggel jár a gyógyszerek helytelen használata, a kórházi esetek 5-10 százaléka szintén erre vezethető vissza és állítólag 220 ezer ember halálában játszik szerepet a hibás gyógyszerhasználat.
A gyógyszerek indokolatlan vagy helytelen használata egészségkárosodáshoz vezethet, és ez azokra a gyógyszerekre is igaz, amiket általában az automatákban akarnak forgalmazni, vagy amelyek a benzinkutaknál vagy egyes boltokban beszerezhetők.
Például sok láz- és fájdalomcsillapító tartalmaz paracetamolt, amire egyesek érzékenyek lehetnek, vagy vannak gyomornyálkahártya-irritációt kiváltó fájdalomcsillapítók is. Egyesek károsak lehetnek a májra, vesére, illetve egymással kölcsönhatásba léphetnek. Éppen ezért senkinek nem javaslom, hogy orvossal vagy gyógyszerésszel való konzultációt mellőzve vásároljon ilyen készítményeket. Sőt, bizonyos étrend-kiegészítők használatának is lehet egyes gyógyszerekkel együtt szedve negatív következménye.
Az Amerikai Egyesült Államokban az FDA által jóváhagyott módon már a kétezres évek elejétől megjelentek a legkeresettebb OTC-készítményeket tartalmazó pharmaboxok, amelyek 2020-ban, a Covid-időszak alatt egyre több helyre kerültek ki. Szintén a járvány alatt, Olaszországban is néhány helyen, kistelepüléseken, bevásárlóközpontokban kerültek ki ilyen automaták. Ausztriában pedig egyes patikák előtt nyitvatartási időn túl is lehet többek között láz- és fájdalomcsillapítót, görcsoldót, forróital-port vásárolni automatákból. Mint nemrégiben említette, a magyar gyógyszerészek a legszigorúbb korlátozások alatt is fogadták a betegeket. Hogyhogy nem akkor merült fel a gyógyszer-automaták kérdése?
Hadd kezdjem azzal, hogy szerte nézve a világban szinte mindenre és az ellenkezőjére is találhatunk példát, de nekünk a mi problémáinkat kell megoldanunk, a saját lehetőségeinket, kulturális hagyományainkat és egészségműveltségünket is figyelembe véve. Magyarországon 2006 óta rendszeresen előkerül a gyógyszerkiadó automaták kérdése. Emlékszem, 2008 környékén még egy miniszteri rendeletben is megjelent az automaták állításának lehetősége. Ez 2010 után kikerült a jogszabályból, de azóta is több alkalommal álltak elő különféle befektető csoportok ezzel a javaslattal.
Volt többször, hogy a gyógyszertárral nem rendelkező kistelepüléseken akarták bevezetni és volt, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteket akarták ezekkel ellátni. Volt olyan kezdeményező is, aki 6000 automatát akart telepíteni. Mindegyik kezdeményezésben közös elem volt, hogy gyógyszertáraktól függetlenül akarták működtetni. Túl azon a problémán, amit az imént említettem, hogy a gyógyszer veszélyes üzem, ez egy másik problémát is felszínre hozott: a vidéki gyógyszertárak jelentős része egyetlen doboz gyógyszer forgalmazásának az elvesztését sem engedheti meg magának, mert különben a létfeltételei szűnnek meg. Telepítünk automatát és bezárjuk a gyógyszertárainkat? Államtitkár úr felvetése azonban az eddigiektől eltér, mert alternatív megoldásként, konkrét célhoz kötötten és gyógyszertárak által működtetve képzeli el az automaták állítását. Itt a kockázatok és az előnyök, illetve az alternatívák mérlegelése eredményezhet jó döntést.
Forrás: Index
