Egy korábbi kutatásban már kimutatták az ortosztatikus hipotónia és a demencia közti kapcsolatot, de eddig még nem értették az okát. Ám az Amerikai Szív Társaság Hypertension című folyóiratában jelent meg egy tanulmány mostanában, amely pontosította az eddigi tudásunkat, és levonta azt a következtetést, hogy a felállás után egy percen belül bekövetkező hirtelen vérnyomásesés erős kapcsolatban van a kifejlődő demenciával.
– Az az új ebben a kutatásban, hogy feltárja, hogy a felállás után milyen hamar kell bekövetkeznie a hirtelen vérnyomásesésnek ahhoz, hogy ez összefüggjön a demencia kockázatnövekedésével – emelte ki dr. Yuan Ma, a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Intézetének adjunktusa, valamint a tanulmány vezető szerzője.
A tanulmány szerzői az amerikai Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) nevű kutatás eredményeit elemezték, amely az 1980-as évek óta folyamatosan gyűjti az adatokat. Az adatbázisba bekerülő pácienseknek az első vizit alkalmával megmérték a vérnyomásukat lefekvéskor és felállás után két percen belül, egymás után ötször. A kutatásban részt vevő 11 644 fő átlagéletkora a belépéskor 55 év volt, és jellemzően 26 évvel a kutatás elindulása után minden ötödik embernél fejlődött ki a demencia.
A demencia leggyakoribb korai jelei
- memóriazavarok,
- tájékozódási zavar,
- hangulatváltozások,
- apátia (kedvetlenség),
- feladatvégzési nehézségek,
- kommunikációs zavarok,
- ítélőképesség romlása,
- ismétlés.
Azokhoz képest, akik nem szédültek meg a felállás után, a szédülőknek lényegesen nagyobb mértékben zuhant le a szisztolés (felső) vérnyomásértékük a felállás utáni első percben. Akiknek a szisztolés értéke a felállás utáni 30 másodpercen belül több mint 20 Hgmm-rel esett vissza, 22 százalékkal magasabb volt a demenciakockázatuk azokhoz képest, akiknek stabil maradt a vérnyomásuk. A felállás utáni egy perc utáni vérnyomásesésnek lényegesen kisebb hatása volt.
– Ezt a hirtelen vérnyomásesést nem szokták ellenőrizni, ha a páciens orvoshoz megy – magyarázza dr. Ma. „Kutatásunk alapján azt javasoljuk az orvosoknak, hogy jobban figyeljenek az ilyen típusú hirtelen vérnyomásesésre, mert ez akár azt is jelentheti, hogy a páciensnek magasabb a demencia kifejlődésére való kockázata.” A szakember viszont figyelmeztetett arra, hogy a kutatás módszertana miatt „nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, így azt még nem tudjuk, hogy a hirtelen vérnyomásesés váltja-e ki a demenciát vagy fordítva.”
Mi történhet az agyban hirtelen vérnyomáseséskor?
– Az egészséges emberek szervezetében működik egy olyan rendszer, amely vérnyomást relatívan állandó értéken tartja – fejti ki dr. Ma. „A vérnyomás mindig lecsökken, amikor fekvő testhelyzetből álló testhelyzetbe váltunk, viszont ez nem lehet jelentős és hirtelen zuhanás. Azt még nem tudjuk pontosan, miért következik be a nagymértékű, hirtelen csökkenés. Azt viszont már tudjuk, hogy ez a jelenség az életkor növekedésével egyre gyakoribb, és ez rossz hír.”
Dr. Costantino Iadecola, a New York-i Weill Cornell Medicine Agy- és Pszichológiai Kutatóintézetének igazgatója és neurológus szakorvosa szerint ez a kutatás kiemeli, hogy mennyire fontos lenne, hogy az orvosok ellenőrizzék a pácienseiknél, hogy jelentkezik-e az ortosztatikus hipotónia. „Ha a páciens egy kis szédülésről panaszkodik, akkor az orvosnak azonnal ellenőriznie kellene a felállás utáni vérnyomást, mert ez egy vészjelzés lehet, amire oda kell figyelnünk, és valamilyen kezeléssel csökkentenünk kell ezt a hirtelen vérnyomásváltozást.”
A vérnyomásesés további kockázatai
Dr. Ma és dr. Iadecola egyetért abban, hogy azoknál az idős embereknél, akiknél már az egyensúlyzavar és a kognitív problémák is megfigyelhetők, az ortosztatikus hipotónia megnöveli az elesés, a csonttörés és az emiatt esetleg bekövetkező halál kockázatát. Az elesés megelőzésére az amerikai Nemzeti Időskutató Intézet a következő praktikus tanácsokat adja: végezzünk erősítő és egyensúlyozó gyakorlatokat, helyezzünk el éjszakai lámpákat a lakásban, szereljünk fel kapaszkodókat a fürdőszobába, valamint szükség esetén használjunk botot vagy járókeretet. Az Amerikai Szív Társaság az 2022. évi tudományos állásfoglalásában azt javasolja az ortosztatikus hipotenzióval élőknek, hogy használjanak kompressziós zoknit, végezzenek pumpáló mozdulatokat a lábukkal felállás előtt, továbbá az orvosukkal együttműködésben szűrjék ki, hogy szednek-e olyan gyógyszert, amely esetleg rontja az állapotukat.
Dr. Ma felhívja a figyelmet arra, hogy már évekkel a tünetek előtt elindulnak az agyban azok a változási folyamatok, amelyek később Alzheimer-kórhoz vagy a demencia más formáihoz vezetnek. Ez pedig még fontosabbá teszi, hogy az egész életünk során törekedjünk a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésére. Ide tartozik, hogy ne dohányozzunk, maradjunk fizikailag aktívak, tartsuk meg az egészséges testsúlyunkat, étkezzünk egészségesen, aludjunk eleget és rendszeresen ellenőrizzük a vércukor-, a koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat. Annál jelentősebbek az előnyök, minél fiatalabban kezdünk hozzá. Ami jó a szívünknek, az jó az agyunknak is.
Forrás: Magyar Hypertonia Társaság
