Amerikai kutatók új tanulmánya szerint milliók szenvedhetnek úgy enyhe kognitív károsodásban, hogy nem tudnak róla. Pedig a probléma nem vezetne komolyabb problémákhoz, ha időben diagnosztizálnák. Diagnózis nélkül viszont jó eséllyel baj lesz belőle – írja a HVG.
A szakemberek 2015 és 2019 közötti, 40 millió, 65 év feletti személyre vonatkozó, Medicare-adatokba ásták bele magukat, hogy megbecsüljék az enyhe kognitív károsodás előfordulási gyakoriságát, illetve azt, hogy hány százalékukat diagnosztizálták. Kiderült, hogy mindössze nyolc százalékuknál született diagnózis még a kezdeti időszakban. Ezt az adatot vetítették ki a teljes lakossága, így jött ki az említett 7,4 milliós populáció.
Ezután a gyógyítók irányába vizsgálódtak. Több mint 225 ezer orvos adatait elemezték, és úgy találták, hogy több mint a 99 százalékuk aluldiagnosztizálta az enyhe kognitív károsodást ebben a korosztályban.
S hogy ez miért nagy probléma, azt Soeren Mattke, a tanulmány vezető szerzője fejti ki a The Conversation folyóiratban. Az enyhe kognitív károsodás az esetek körülbelül felében az Alzheimer-kór korai tünete, és évente 10–15 százalékos arányban demenciává alakul. Olyan tünetek jellemzik, mint elfeledkezés a közelmúltbeli eseményekről, a megalapozott döntések meghozatalára és az összetett feladatok elsajátítására vonatkozó képességek elvesztése. Ha ezt nem észlelik időben, akkor megfoszthatják a betegeket a kezelés lehetőségétől és a betegség progressziójának lelassításától.
Az enyhe kognitív károsodást ugyanis néha könnyen kezelhető tényezők okozhatják, például gyógyszeres mellékhatások, a pajzsmirigy működési zavara vagy a B12-vitamin hiánya. Mivel az enyhe kognitív károsodásnak ugyanazok a kockázati tényezői, mint a szív- és érrendszeri betegségeknek, ezeknek a kockázatoknak a gyógyszeres kezelése diétával és testmozgással kombinálva csökkentheti a progresszió kockázatát – írja a HVG Tech rovata.
Forrás: HVG
