A mélyvénás trombózis a vénákban kialakuló vérrög. Általában akut betegségnek számít, mivel a vérrög kialakulásakor és az azt követő időszakban jelentkezik. Ha a vérrög sikeresen feloldódik vagy az érben stabilizálódik, akkor az mélyvénás trombózis krónikusá válik, és hosszú távú kezelést igényelhet. A cél az, hogy megelőzzük a vérrög további növekedését és elszakadását – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
A mélyvénás trombózis tünetei
A láb duzzanata, körfogat növekedése az ellenoldalihoz képest.
Fájdalom az érintett lábban (sokszor csak álláskor vagy járáskor).
Az érintett terület melegsége.
A mélyvénás trombózis diagnózisa
A mélyvénás trombózis diagnózisát általában a jellegzetes tünetek mellett az alábbi módszerek és vizsgálatok segítik:
Ultrahang Vizsgálat (Duplex Ultrahang): Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott és hatékony vizsgálat a mélyvénás trombózis kimutatására. A duplex ultrahang segít az érben lévő vérrög pontos elhelyezkedésének és méretének meghatározásában.
Kontrasztanyagos Vénafeltöltés (Flebográfia): Ha a duplex ultrahang nem ad világos eredményt vagy nem végezhető el, akkor a kontrasztanyagos vénafeltöltés lehet szükséges. Ez egy invazívabb vizsgálat, amely során kontrasztanyagot fecskendeznek a vénába, és röntgen segítségével képeket készítenek az erek elzáródásáról vagy rendellenességeiről.
D-dimer Szint Megemelkedése: A vér D-dimer szintjének emelkedése valóban segítheti a mélyvénás trombózis gyanújának felmerülését. Azonban fontos megjegyezni, hogy a D-dimer szint emelkedése más állapotokban is előfordulhat, például fertőzés vagy sérülés esetén is. Ezért a D-dimer szint önmagában nem elegendő a mélyvénás trombózis diagnózisához, csak egy része a teljes képnek.
CT Vizsgálat: Ritkán, de néha a CT vizsgálat is segíthet a mélyvénás trombózis diagnosztizálásában, különösen ha más vizsgálatok nem adnak világos eredményt.
A mélyvénás trombózis kezelése
A kezelés célja, hogy a visszeret elzáró vérrög ne növekedjen tovább, illetve ne szakadjon le belőle emboliát okozó kisebb darab.
A kezelés legfontosabb eleme a véralvadásgátlás. Ez kezdetben általában heparin készítmények injekciós adagolását jelenti. Később a beteg át lehet állítani tablettás véralvadásgátlóra.
Nagyon súlyos esetekben sor kerülhet vérrögoldó kezelésre is.
Kiegészítésként hasznos lehet rugalmas, un. kompressziós gumiharisnya viselése vagy a végtag befáslizása.
Fontos megérteni, hogy a mélyvénás trombózis kezelése komplex és hosszútávú folyamat lehet, amely magában foglalja a véralvadásgátlók rendszeres szedését, ellenőrzéseket és egyéb kiegészítő kezeléseket. Az orvosok általában az egyes betegek klinikai helyzetére és kockázati tényezőire alapozva döntenek a legmegfelelőbb terápiáról.
Forrás: MKT
