Bizonyított, hogy a bőrgyógyászati betegséggel élők akár 85%-ánál a stressztényezők, a megterhelő életesemények, az idegrendszeri mechanizmusokon alapuló pszichés, illetve mentális folyamatok jelentős szerepet játszanak a tünetek fellángolásában és ezáltal az elszenvedő életminőségének romlásában. Ilyen bőrbetegség például a pikkelysömör, az ekcéma, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés, a hajbetegségek, a pattanásosság, a Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás, a genitális humán papilloma vírus, a seborrhea stb. – derül ki az ELTE PPK kutatóinak friss publikációjából.
Jelenleg a magyarországi gyakorlat a bőrgyógyászati ellátásban a testi orvoslásra (biomedikális kezelésekre) összpontosít, és a tudományos szakirodalom által javasolt több orvosi szakma kölcsönös együttműködésé alapuló (bőrgyógyász, pszichoterapeuta) ún. pszichodermatológiai hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körű, leggyakrabban eseti jellegű. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek ennek mikéntjére.
A kutatások eredményei megerősítették, hogy a pszichoszociális tényezők (például a megterhelő stresszhatások) jelentős szerepet játszanak a dermatológiai páciensek életminőségének romlásában, bőrtüneteinek kiújulásában és fennmaradásában, amellett az adherenciát is befolyásolják. A szakirodalmi adatok szerint az életminőség romlására leginkább hatást gyakorló bőrbetegségek a pikkelysömör (psoriasis), a kontakt dermatitis, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés (urticaria), a hajbetegségek (alopecia), a lepra, avagy Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás (hyperhidrosis) és a genitális humán papilloma vírus.
Ennek ellenére a bőrgyógyászati ellátás a jelenlegi magyarországi gyakorlatban a legtöbb esetben a biomedikális kezelésekre összpontosít. A pszichoszociális faktorok interdiszciplináris, komplex pszichodermatológiai felmérése és a pszichoszociális ellátásba kerülés (ez alatt értve az osztályos pszichológust és pszichiátert, vagy a kerületi pszichiátriai gondozót, vagy egyéb pszichoterápiás, támogató központot) nem szisztematikus, hanem leggyakrabban eseti jellegű.
A szakirodalom által javasolt multidiszciplináris hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körben és csak néhány kiemelt központban valósul meg hazánkban. Jelen tanulmányban a szerzők javasolnak egy, a bőrgyógyászati betegségek esetén alkalmazható pszichológiai szűrőcsomagot, majd a tanulmány végén az igazoltan hatékony támogató csoportok és pszichoterápiás egyéni, csoportos és online önsegítő intervenciók bevezetése mellett érvelnek.
Mivel a páciensek megélt betegségterhe, szubjektív szükségletei és ezek az ellátók által való észlelése között gyakran igen alacsony az egybeesés (Mailáth és mtsai, 2017), a rutinszerű szűrés alkalmazása kulcsfontosságú eszköz lehetne arra, hogy indokolt esetben a kezelő pszichoszociális ellátásra utalja a kiszűrt pácienseket. Az ideális szűrőteszt rövid, közérthető, könnyen elérhető, és rendelkezik a megfelelő értékeléshez szükséges pszichometriai sajátosságokkal. Hasznos lenne egy komplex, egészségpszichológiai szempontú életminőség-felmérés bevezetése, amely alkalmas arra, hogy a szakorvos megállapíthassa a stigmatizáció, a megterhelő stressz, a testképzavar és a depresszió mértékét.
Bár a bőrgyógyászati betegségek hazai kezelési protokolljaiban látható, hogy a kiváltó és a kockázati tényezők között nevesítik a pszichés tényezőket, a protokollok nem tartalmaznak arra vonatkozó ajánlást, hogy hogyan integráljuk a kezelésbe a pszichológiai tényezők figyelembevételét és az indikált kiegészítő pszichoszociális kezeléseket (ESZKTT, 2023). Ugyanakkor egyes kutatások eredményei a dermatológiai páciensek 85%-ánál megerősítették, hogy a megélt distressz élménye jelentős szerepet játszik a tünetek kiújulásában és fennmaradásában (Nordlind & Zalewska-Janowska, 2016).
Általában az ellátó személyzet szubjektív észleléseire van bízva, hogy felismerik-e a páciens ilyen irányú szükségletét, miközben a páciensek által megélt betegségteher-értékek, szubjektív szükségletek és e szükségletek ellátók általi észlelése között alacsony az egybeesés (Mailáth és mtsai, 2017).
A teljes tanulmány itt érhető el: Német, B., Rigó, A., & Sárdy, M. (2023). A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 24(4), 307–317.
Forrás: ELTE PPK
