Március a vastagbél és végbéldaganatok jelentette kockázatokra, az ilyen megbetegedésekkel élők problémáira való figyelemfelhívás hónapja, ennek jegyében rendezte meg a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikája is – immár második alkalommal – a Colorectalis Napokat. A szakmai és a betegedukációs prevenciós napot egyaránt a figyelemfelhívásnak, a legfrissebb tudományos eredményekkel, kezelésekkel kapcsolatos információátadásnak szentelték.
Az időben elkezdett és rendszeres szűrésekkel mielőbb felismert, korrektül diagnosztizált és kezelésbe vont vastagbél és végbéldaganatok túlélési esélye jelentős mértékben javult az elmúlt években – hívta fel a figyelmet dr. Szijártó Attila, a klinika igazgatója. Szavai szerint a húsz-harminc éve szinte teljes mértékben halálosnak számító megbetegedéseknek ma már vannak olyan formái, amelyek akár krónikus betegséggé alakíthatóak a megfelelő kezeléssel. Napjainkra a vastagbéldaganatos betegek ötéves túlélési esélyei a 60 százalékot is elérheti, ha valamennyi lehetséges beavatkozás – a rendszeres szűréstől kezdve a gyógyszeres, kemo- és sugárterápiát, onkológiát, a műtétes megoldásokat is – legjobb kimenetelét vesszük alapul.
Megemlítette azt is, hogy Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében a három leggyakoribb halálok között megtalálható a vastagbél- és végbéldaganat.
Az évente regisztrált új esetek száma több mint 10 ezer, és még szomorúbb, hogy évente közel ötezren bele is halnak e betegségekbe. Vagyis a felismert betegek fele évek múlva meghal
– jegyezte meg dr. Szijártó Attila, hozzátéve, hogy a szinte már-már népbetegségnek számító kórra mindenképp figyelmet kell fordítani. És ami ennél szomorúbb, hogy évente közel ötezren halnak meg e betegségek miatt. Azt azonban hangsúlyozta, hogy mostanra Magyarországon kifejezetten jó szűrőrendszert sikerült kialakítani a betegségek mielőbbi felismeréséhez.
Globális adatok szerint a vastagbéldaganatok a daganatos megbetegedések 10 százalékát adták 2020-ban, a vezető halálokok között szerepelve, és ebben a prognózisok szerint 2040-re sem várható változás. Bár a rendszeres szűréseket az 50-70 éves korosztályra célozza a legtöbb egészségügyi rendszer, az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban és Európában is folyamatosan nőtt a húszas, harmincas és negyvenes korosztályban is a vastagbéldaganatos esetek gyakorisága. Ráadásul a szövettani vizsgálatok szerint egyre agresszívebb legfolyású daganatokat találnak ezekben a korosztályokban. Ezért is vitték le például Japánban 45 évre a szűrés korhatárát.
Kockázati tényezők
- befolyásolható környezeti tényezők: stressz, obezitás (elhízás), alkohol, illetve vörös hús, és az abból előállított húskészítmények túlzott fogyasztása, dohányzás, mozgásszegény életmód;
- genetikai meghatározottság: a regisztrált esetek 10 százalékát családi halmozódás okozza, ha volt ilyen eset a családban, akkor négyszeres az esély a vastagbélrák kialakulására. A szűrés szükségességét meghatározó döntés előtt érdemes egyéb gyulladásos bélbetegségek családi és egyéni előfordulását is felmérni, mivel ez utóbbi populációban fokozott a vastagbélrák előfordulása;
- életkor
- cukorbetegség
A szakmai nap előadásait idén elsősorban a szakdolgozók és a gasztroenterológus és sebész rezidensek ismereteinek bővítésére fókuszálva állította össze a klinika. A vastag- és végbéldaganatok megelőzésében és ellátásában érintett területeken kívül ismertettek olyan gyulladásos bélbetegségeket – mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, vagy az IBD –, illetve az emésztőrendszert érintő kórképeket is (például a clostridium difficile baktérium fertőzés okozta vastagbélgyulladás, ami már népegészségügyi jelentőséggel bír), amelyek adott esetben nehezíthetik a tumorok differenciáldiagnózisát, felismerését.
Forrás: Semmelweis Egyetem
