A városi élet csökkenő mértékű egészségügyi előnyökkel jár a gyermekek és a tinédzserek számára – írja az Obesitologia Hungarica.
Az angol eredeti kiadványt fordította a Pécsi Tudományegyetem AOK, KK Gyermekgyógyászati Klinika Regionális Gyermekkori Prevenciós Központ. Vezető: Molnár Dénes professzor emeritus
A városi élet előnyei a gyermekek és serdülők egészséges növekedése és fejlődése szempontjából a világ nagy részén csökkennek, a gyermek- és serdülőkori testmagasság és testtömegindex (BMI) tendenciáinak új, globális elemzése szerint, amelyet a londoni Imperial College vezetett, és a Nature című folyóiratban tett közzé. A több mint 1500 kutatóból és orvosból álló globális konzorcium által végzett kutatásban 71 millió (5 és 19 év közötti) gyermek és serdülő magasságadatait és testsúlyadatait elemezték, 200 országban, azok városi és vidéki területeit bevonva, 1990 és 2020 között.
A városok számos lehetőséget biztosíthatnak a jobb oktatás, táplálkozás, sportolás és kikapcsolódás, valamint egészségügyi ellátás terén, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 20. században a városokban élő iskoláskorú gyermekek és serdülők, néhány gazdag ország kivételével, mindenhol magasabbak lettek vidéki társaiknál.
Az új tanulmány azt állapította meg, hogy a 21. században ez a városi magasságbeli előny a legtöbb országban csökkent, annak következtében, hogy a vidéki területeken élő gyermekek és serdülők magassága egyre kifejezettebb mértékben nőtt.
A tanulmány a gyermekek testtömegindexét is értékelte. A kutatók megállapították, hogy 1990-ben a városokban élő gyermekek átlagos testtömegindexe enyhén magasabb volt, mint a vidéken élő gyermekeké. 2020-ra a BMI-átlagok a legtöbb országban emelkedtek, bár a városi gyermekek esetében gyorsabban, kivéve Afrika szubszaharai térségében és Dél-Ázsiában, ahol a BMI a vidéki területeken gyorsabban emelkedett. Ennek ellenére, ebben a 30 éves időszakban, a városi és a vidéki BMI közötti különbség csökkent – világszerte kevesebb, mint 1,1 kg/m² (ez kevesebb, mint 2 kg testsúly egy 130 cm magas gyermek esetében, vagy kevesebb, mint 3 kg testsúly egy 160 cm magas serdülő esetében).
Dr. Anu Mishra, a tanulmány vezető szerzője, az Imperial College London Közegészségügyi Iskolájának munkatársa elmondta:
Ennek a nagyszabású globális tanulmánynak az eredményei módosítják a városi élet negatív aspektusairól a táplálkozás és az egészség terén általánosan elterjedt nézeteket.”
Sajnos a BMI növekedés már a vidéki régiókban is megtörtént.
Valójában városokban élni továbbra is jelentős egészségügyi előnyökkel jár a gyermekek és serdülők számára. Szerencsére a legtöbb régióban a vidéki területek felzárkóznak a városokhoz, köszönhetően a modern higiéniának, valamint a táplálkozás és az egészségügyi ellátás javulásának.”
Miközben a testmagasság és a BMI 1990 óta világszerte nőtt, a kutatók azt találták, hogy a városi és vidéki területek közötti változás mértéke nagymértékben különbözött a különböző közepes és az alacsony jövedelmű országok között, míg a városi és vidéki területek közötti kis különbségek stabilak maradtak a magas jövedelmű országokban. A közepes jövedelmű és feltörekvő gazdaságok, mint például Chilében, Tajvanon és Brazíliában nőtt a legnagyobb mértékben a vidéki gyermekek testmagassága a három évtized alatt, a vidéki területeken élő gyermekek hasonlóan magasak voltak, mint városi társaik.
Majid Ezzati professzor, a tanulmány rangidős szerzője az Imperial College London Közegészségügyi Iskolájából elmondta: „Ezek az országok nagy lépéseket tettek a kiegyenlítődés terén. A gazdasági növekedésből származó források felhasználása a táplálkozási és egészségügyi programok finanszírozására, mind az iskolákon, mind a közösségeken keresztül, kulcsfontosságú volt a különböző területek és társadalmi csoportok közötti szakadékok megszüntetésében.”
Ellentétben azzal a széles körben elterjedt feltételezéssel, hogy az elhízás járványának fő mozgatórugója a városiasodás, a tanulmány megállapította, hogy számos magas jövedelmű nyugati országban a magasság és a BMI tekintetében az idők során nagyon kis különbség mutatkozott a város és vidék között − az eltérés 2020-ban kevesebb mint egy BMI egység (közel 1,5 kg súly egy 130 cm-es gyermek esetében).
Ezzati professzor hozzátette:
A kérdés nem annyira az, hogy a gyerekek városokban vagy városi területeken élnek-e, hanem az, hogy hol élnek a szegények, és hogy a kormányok kezelik-e a növekvő egyenlőtlenségeket olyan kezdeményezésekkel, mint a kiegészítő jövedelmek és az ingyenes iskolai étkeztetési programok.”
A kutatók szerint Afrika szubszaharai térségeiben tapasztalható tendencia szintén aggodalomra ad okot. A vidéki területeken élő fiúk testmagassága három évtized alatt stagnált, sőt alacsonyabb lett, részben az 1980-as évek szerkezeti kiigazítási politikáját követő táplálkozási és egészségügyi válság miatt.
Andre Pascal Kengne professzor, a Dél-afrikai Orvosi Kutatási Tanács tagja, a tanulmány társszerzője elmondta:
Afrika szubszaharai térségeinek vidéki területei jelenleg a gyermekek és serdülők elégtelen növekedésének és fejlődésének globális epicentruma. Ahogy az élelmiszerárak az egekbe szöknek, és az országok pénzügyei a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború hatásai miatt egyre romlanak az afrikai vidéki szegényeket a további lemaradás veszélye fenyegeti.”
– tette hozzá.
A városi és a vidéki fiúk között 2020-ban különösen nagy testmagasságra vonatkozó különbségek mutatkoztak Ruandában (körülbelül 4 cm), valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában és Mozambikban – mindhárom országban ez 2-3,5 cm volt.
Az idők folyamán Afrika szubszaharai térségeiben a vidéken élő fiúk és lányok testsúlyukat tekintve gyorsabb ütemben gyarapodtak, mint a városokban, ami azt jelentette, hogy egyes országokban az alultápláltságból kiindulva a megfelelő gyarapodáshoz túl nagy súlyt szedtek fel. Ezzati professzor elmondta: „Ez minden szinten komoly probléma, egyénileg és a területet érintően is.
Az iskoláskorú gyermekek és serdülők növekedésének megtorpanása szoros összefüggésben áll az egész életen át fennálló rossz egészségi állapottal, az elmaradott általános képzettségi szinttel és a kiaknázatlan emberi potenciál hatalmas költségeivel.” „Eredményeinknek olyan vezérelvek kidolgozását kell ösztönözniük, amelyek fellépnek a szegénység ellen, és megfizethetővé teszik a tápláló élelmiszereket, hogy a gyermekek és serdülők egészségesen növekedhessenek és olyan felnőttekké válhassanak, akik egészséges és produktív életet élnek. „Az olyan programok, mint az alacsony jövedelmű családok számára biztosított egészséges élelmiszer-utalványok és az ingyenes iskolai étkeztetési programok szintén egész életen át tartó előnyökkel járhatnak a gyermekek és serdülők egészségére és jóllétére nézve.”
Majid Ezzati és munkatársai által megjelentetett ‚Diminishing benefits of urban living for children and adolescents’ /magyar nyelvre fordítva: „A városi élet csökkenő előnyei a gyermekek és serdülők számára”/ című tanulmány a Nature folyóiratban lett közzétéve.
A teljes cikk ezen a linken érhető el: https://www.nature. com/articles/s41586-023-05772-8.
Forrás: Obesitologia Hungarica XXI. évf. 1. szám 2023. december
