Dr. Nagy Zoltán előadásban kiemelte: a stroke egy olyan hirtelen kialakuló drámai állapot, amely rendkívül sürgős intervenciót igényel; a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, és azon betegek esetében, akik túlélik, magas számban okoz maradványállapotot. Mint elmondta, mintegy 200-250 ezer hazai lakos szenved valamilyen poszt-stroke tünet miatt. Az előadás során részletesen kitért az agyvérzés, az aneurizma repedés, az agytrombózis konkrét tüneteire, valamint arra, hogy ezen tünetek észlelése esetén mi a teendő. Beszélt a stroke kórházi ellátásáról és a megelőzés lehetőségeiről is.
A stroke három formáját bemutatva a professzor kitért az állományvérzésre, a lágyagyhártya alatti vérzésre, és részletesen tárgyalta az agytrombózist, vagyis az embóliát, bemutatva a leggyakoribb kockázati tényezőket, az agyi kiserekben zajló folyamatokat, valamint a hirtelen kialakuló vérnyomás-emelkedés hatásait is. Az agyvérzés tünetei közül kiemelte a vérzés oldala felé mutató tekintéstúlsúlyt, a gyorsan fellépő aluszékonyságot, tudatzavart, az emelkedett koponyaűri nyomást és a lassuló pulzust. Hangsúlyozta, hogy a súlyos tünetek gyorsan alakulnak ki, és lépcsőzetesen romlanak, és azt is, hogy a diagnózist CT-vizsgálattal lehet eldönteni. Elmondta, hogy Magyarországon az agyvérzés évente 3000-3500 főt érint. Az állományvérzés esetén a kórházi ellátás során fontos a sürgős intenzív osztályos elhelyezés, az EKG és vérnyomás monitorozása, a légutak biztosítása, szükség esetén lélegeztetés, a félrenyelés megakadályozása, az agyduzzanat kezelése, szükség esetén idegsebészeti beavatkozás, lebenyvérzés esetén a vér eltávolítása, a véralvadék oldása kamra drain behelyezésével, illetve az agyvíz keringésének biztosítása – tette hozzá.
A lágyagyhártya alatti vérzés évente mintegy ezer esetben fordul elő hazánkban – ismertette. Mint elmondta, az artériák elágazásánál egy cseresznye- vagy babszerű kiboltosulás alakul ki az érfal gyengesége miatt, fokozatosan növekszik mindaddig, amíg egy vérnyomáskiugrás vagy erőfeszítés nem okoz olyan állapotot, amitől ez megreped. Ekkor a vér bejut az agy állományba, a szűkület pedig másodlagos károsodásokat is okozhat. A vérző aneurizmát sebészi úton kezelik, ma már katéteren keresztül behelyezett platinagomollyal töltik ki a tágulatot – mondta el. Bemutatta a legkorszerűbb intervenciós neuroradiológiai eszközöket is, amelyekkel az agyi aneurizmák kezelhetőek.
Az agytrombózis az összes stroke-eset körül-belül 40 százalékát adja. Ez hazánkban a 23-25 ezerből mintegy 8-10 ezer esetet jelent. Az agytrombózis leggyakoribb formái között szólt az ágelzáródásról, a töltőnyomás csökkenésről és a kisérbetegségről. Kiemelte, hogy a javuló sürgősségi ellátásnak köszönhetően csökken a korai, 30 napon belüli halálozás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az agykárosodás kiterjedése az idő múlásával növekszik, ezért kulcsfontosságú a minél gyorsabb ellátás. Dr. Nagy Zoltán részletesen bemutatta azt a folyamatot is, ahogy a neuronok agytrombózis esetén pusztulni kezdenek, ezzel is aláhúzva a gyors reakció fontosságát.
Dr. Nagy Zoltán 1966-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1969-ben patológus szakképesítést szerzett. Itt 1974-ben neurológiából, 1977-ben pszichiátriából szakvizsgát tett, 1980-ban neuropatológiai képesítést szerzett. 1991-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1987-től Magyar professzor mellett klinikai igazgatóhelyettes.1992-ben kezdeményezte és irányította a Nemzeti Stroke Programot és kinevezést kapott az Agyérbetegségek Országos Központjának igazgatására. 2002-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) főigazgatója lett. Az intézet megszüntetéséig főigazgató főorvos, majd 2007-ben mint főigazgató nyugdíjazták. 2007-től a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Kardiológiai Tanszékén a Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoportban dolgozik részállású egyetemi tanárként, jelenleg a Kardiológiai Tanszéken tanácsadó, kutatócsoport-vezető. 2012 februárjától megbízást kapott az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) vezetésére, ahonnan 2018-ban ment másodszor nyugdíjba. A Semmelweis Egyetem és a Pannon Egyetem emeritus professzora, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) neuro-epidemiológiai munkacsoport vezetője, az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának (ETT-TUKEB) alelnöke, a Semmelweis Egyetem Közhasznúsági Felügyelőbizottság elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) Felülvizsgálati Bizottságának tagja. Más díjak mellett a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével (2011), Budapest Emlékéremmel (2012), Batthyány-Strattmann-díjjal (2016) és Semmelweis Ignác-díjjal (2017) is kitüntették, Budapest II. kerületének díszpolgára.
