Mire is jó az antibiotikum, mikor és miért szükséges szednünk, és kell-e tartanunk az antibiotikum-rezisztenciától? A PharmaOnline dr. Horváth Ádám gyógyszerésszel, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének központi gyakornokával beszélgetett.
Az antibiotikumok olyan természetes, vagy kémiai úton előállított vegyületek, amelyek speciális baktériumellenes hatással rendelkeznek. Ezen tulajdonságuknál fogva képesek felvenni a harcot a különböző betegségeket okozó baktériumokkal szemben. „Megzavarják a baktériumok étéletfolyamatait, ezáltal pedig lelassítják a szaporodásukat vagy akár meg is ölik azokat. Előbbit bakteriosztatikus hatásnak, utóbbit pedig baktericid hatásnak hívjuk” – mondta el dr. Horváth Ádám.
Az antibakteriális gyógyszerekkel a bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni, illetve bizonyos esetekben súlyosabb, akár az életet veszélyeztető fertőzések kialakulását tudjuk megakadályozni. Nem véletlenül vonatkoznak minden esetben szigorú szakmai szabályok az alkalmazásukat illetően, így megőrizhető a hatékonyságuk és a biztonságosságuk.
Mikor szükséges az antibiotikumos kezelés? Aggódjunk-e a gyakori alkalmazása miatt?
Fontos leszögezni, hogy az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmasak, így vírusos megfertőződés esetén nem hatásosak. Az őszi-téli időszakban a felső légúti megfázásos tünetek hátterében gyakran áll vírusos fertőzés, amelyre nincs értelme antibiotikumot használni. Amennyiben bakteriális fertőzéssel küzdünk, és antibiotikumot ír az orvos, mindenképp tartsuk be az adagolást és az egyéb, a helyes szedéshez kapcsolódó utasításokat.
Az antibiotikumok alkalmazásának két gyakori formája van.
- Empirikus terápia: a betegnél jól azonosítható tünetek jelentkeznek, azonban a fertőzést kiváltó baktérium nem azonosított, így egy ún. széles spektrumú antibiotikumot rendel a kezelőorvos. Ezt a terápiás módszert legfőbbképp tüdő- illetve torokgyulladásnál alkalmazzák.
- Célzott terápia: Ebben az esetében szűkebb spektrumú antibiotikum rendelése mellett dönt az orvos a betegséget kiváltó fertőző ágens pontos ismerete esetén. A sokak által ismert MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus), mint tipikus kórházi fertőzést okozó baktérium ellen például ezt a metódust használják.
Antibiotikum-rezisztencia: a baktériumok alkalmazkodhatnak, a betegek nem
Néhány antibiotikummal szemben egyes baktériumok természetes ellenállóképességet, azaz rezisztenciát mutatnak. Dr. Horváth Ádám szerint a folyamat hátterében az állhat, hogy az antibiotikum nem jut be megfelelően a baktériumsejtbe, vagy például a baktériumok elbontják a gyógyszer hatóanyagait.
A rezisztenciák kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, amelyek közül a legfontosabb az a helytelen terápiás használat. Vírusos eredetű fertőzések esetében az antibiotikumok alkalmazásának nincs terápiás haszna. Ennek egyik legjobb példája az influenza, amelyet a különböző influenzavírusok okoznak, így ezek ellen felesleges és hasztalan antibiotikumot bevetni – írja a lap.
Forrás: PharmaOnline
