Bemutatták a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért Társadalomtudományi ikerkutatások című tanulmánykötetét kedden Budapesten, amelyben elsősorban az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákat, a velük összefüggő társadalmi elvárásokat mutatják be.
Budapest, 2024. február 27.
Drjenovszky Zsófia, a Károli Gáspár Református Egyetem docense (b), Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetõje, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje (j) a KINCS Társadalomtudományi ikerkutatások címû tanulmánykötet szerkesztõi, Bagdy Emõke klinikai szakpszichológus (b2) és Fûrész Tünde, a KINCS elnöke (j) a kötet budapesti bemutatóján 2024. február 27-én.
MTI/Purger Tamás
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a kötetbemutatóval egybekötött műhelykonferencián arról beszélt, hogy már több mint egy évszázada kutatják az ikreket, de még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, ezért a most megjelent kötet sok szempontból hiánypótló. Elmondása szerint a könyv egy interdiszciplináris kötet, mivel különféle kutatói generációk és különböző tudományterületek képviselői írtak bele, valamint több intézet, több kutatóműhely vett részt az összeállításában.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, ikres anya köszöntőjében úgy fogalmazott, ikernek lenni a másság szimbóluma, különlegesség, így egyszerre lehet áldás és átok attól függően, milyen társadalomban, kultúrában élünk. Különösen érdekesnek nevezte az ikrek tekintetében a szocializáció és a kötődés kérdését, mivel náluk már a méhen belül kezdődik a szocializáció, mert már ott kapcsolatba kerülnek egymással.
Drjenovszky Zsófia, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a kötet egyik szerkesztője bemutatta a kiadvány témáit. A könyvben olvasható tanulmány az ikerpárok közötti versengésről és az ikerkonfliktusokról, az ikrek szocializációs folyamatáról, termékenységi mintázatáról, az egészségükkel kapcsolatos hozzáállásukról, az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákról, valamint az ikres szülők gyermekeikhez való hozzáállásáról – ismertette Drjenovszky Zsófia.
Pári András, a KINCS kutatási vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje az ikrekkel kapcsolatos demográfiai érdekességekről beszélt. Elmondta, annak az esélye, hogy egy anya egypetéjű ikrekkel legyen várandós egy százalék körüli, a legnagyobb esélye az ikerszülésre pedig a 35-39 év közötti nőknek van. Beszámolója szerint ugyan nincs pontos nyilvántartás arra, hogy hány iker születik a világon, de becslések alapján évente 3,7-3,9 millió „ikerszemély”jön világra. Az utóbbi évtizedekben a világon és Magyarországon is megemelkedett az ikerszületések száma, Magyarországon 1998 óta nő, jelenleg 2,8-3 százalék, míg az 1980-as években még csak 1,5-2 százalék volt az ikerszülések aránya – ismertette a kutatási vezető.
Elmondása szerint ennek oka lehet az anyák életkorának kitolódása, valamint a mesterséges megtermékenyítési eljárások, további befolyásoló tényező pedig a genetikai hajlam, a korábbi várandósságok száma, az életmód vagy az étrend is. Pári András rámutatott, hogy még mindig sok a megválaszolatlan kérdés az ikrekkel kapcsolatban, azt például a mai napig nem tudni, miért válik ketté egy megtermékenyített petesejt. A tanulmánykötet e-könyv formájában érhető el a KINCS honlapján magyar és angol nyelven.
Forrás: MTI
