Az ELTE kutatói közösségimédia-elemzést végeztek. A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szóhasználat szám- és időbeli alakulását vizsgálták a vakcinák megjelenését követő tíz hónap során (2021. január 1-től november 1-ig) a SentiOne mesterségesintelligencia-alapú social listening szoftver segítségével.
Oltásnarratívák
Szerzők: Kondorosy Csenge, Endrődy Orsolya, Simonovits Borbála, Borsfay Krisztina–Veszelszki Ágnes
A modern társadalmak 2020 tavaszán példátlan jelenséggel szembesültek: a határok hirtelen lezárásával, az alapvető szociális intézmények ideiglenes bezárásával és a polgárok szabad mozgásának korlátozásával. Magyarországon 2020. március közepétől május közepéig, majd 2020 őszén újra szigorú, kijárással kapcsolatos korlátozásokat vezettek be, hasonlóan sok más, a koronavírus-járvány által érintett országhoz.
Kutatási témánk szempontjából az ehhez kötődő legfontosabb társadalmi folyamatok a következő címszavakkal foglalhatók össze Kovács Éva és Takács Judit (2020) munkája alapján: az információs tér radikális átalakulása (az otthoni munkavégzés és oktatás mellett a megbízható hírforrások kiválasztásának nehézsége), az állam felügyeleti funkcióinak átalakulása, a térhasználat és a közlekedési formák (kényszerű és önkéntes) változásai, a társadalmi kapcsolatok iránti igény felerősödése, új szolidaritási mozgalmak megjelenése. E folyamatok nagyrészt a digitalizált társadalmi térben játszódtak.
Az első oltások megjelenésétől, 2020 őszétől élénk társadalmi és politikai vita bontakozott ki egyrészt az oltások hozzáférhetőségével, másrészt az egyes oltástípusok hatékonyságával és megbízhatóságával kapcsolatban. A közösségi média különböző felületein nagy indulatokat gerjesztett, ezáltal számtalan posztot generált az „oltáspártiak” és az „oltásellenesek” közötti nézeteltérés – az egyik oldalon főként a társadalmi felelősségvállalás és a szolidaritás, a másik oldalon pedig az oltások mellékhatásait, esetleges veszélyeit taglaló érvek álltak.
A szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhető oltások 2021 tavaszán érkeztek meg Magyarországra. Ebben az időszakban a társadalmi-közéleti és politikai vita fő témája az oltásbeszerzés, az Európai Unió oltáskészlete, illetve a különböző csoportok ütemezett hozzáférése volt.
(…)
A vírus megjelenését követő egy éven belül, 2021 decemberében beadták az első védőoltást, nem sokkal később pedig Magyarországon is megjelent a vakcináció lehetősége. Mivel az oltásbeadatás Magyarországon a vizsgált időszakban önkéntes volt, a társadalom tagjainak egyéni döntést kellett hozniuk. Az újonnan kifejlesztett vakcinák ismeretlensége jelentős mértékű társadalmi információhiánnyal társult. Az online fórumokon megjelent oltásokkal kapcsolatos közbeszéd, a hírekben olvasottak és az egyéb információk megosztása, megvitatása kockázatcsökkentő megküzdési stratégiának tekinthető.
(…)
Karanténszótár: oltásellenes, semleges és oltásellenesekről szóló említések
Az említések kiválasztását minden esetben a Karanténszótárra alapoztuk (Veszelszki 2020): a keresett kulcsszavak itt a semleges, az oltásellenes vagy az oltásellenesekről szóló kategóriákra oszlottak. A Karanténszótár első kiadása már 2020 áprilisában megjelent, és 400 szócikket tartalmaz, címszó – magyarázat – valós nyelvi példa felosztásban (a 2022 tavaszán kiadott második kiadás ehhez képest háromszorosára: több mint 1200 címszavasra bővült; Veszelszki 2022). Az elemzésbe azok a kulcsszavak kerültek bele, amelyek a vizsgált időszakban elérték az 50 említésszámot. Ez havonta átlagosan 5 említésnek felel meg – ez alatt, úgy gondoltuk, az adott kulcsszó nem számít használatban lévőnek. A semleges említések az összes említések 97,1 százalékát teszik ki: az oltásellenesekhez köthető diskurzus tehát ennek csak egy kicsiny részét jelenti. Az összes említésből csupán 1,8 százalék (11 122 említés) tekinthető oltásellenesnek és 1,2 százalék (7756 említés) az oltásellenesekről szólónak. Mindez ugyanakkor nem képezi le pontosan a különböző diskurzusok határait: a semleges említések között találni például az „oltott” kulcsszót is, amely értelemszerűen megjelenhet egy oltásellenes kulcsszót (is) tartalmazó említésben.
(…)
Összegzés és következtetések
Tanulmányunk a SentiOne szofter segítségével feltárt, oltáshoz kapcsolódó szóhasználat időbeli alakulását elemezte. Kutatásunk fókuszában a különböző vakcinatípusok említettségén túl a különböző attitűdökhöz köthető (oltássemleges, oltásellenes, oltáspárti) csoportok szóhasználatának változása áll. Ebből sajátos diszkurzív dinamika rajzolódik ki: a semleges említések alapján az oltások megjelenése utáni időszakban az oltóanyag kérdése volt meghatározó, ennek helyét azonban fokozatosan átvette az oltottság, majd az oltatlanság kérdésköre. A kevésbé általános, kézzelfoghatóbb kérdések (mint az oltási igazolás) esetében gyorsabb tematikus váltásokat találtunk. Az ide tartozó említések mintázata a vakcinatípusokról szóló online beszédéhez volt hasonló, jelezve, hogy az oltásellenes csoporthoz képest kevésbé meghatározott beszélőközösségről van szó.
Kutatásunk hangsúlyos részét jelenti az oltásellenesek szóhasználatának elemzése is. Ennek vizsgálatát annak ellenére is fontosnak tartjuk, hogy az online beszéd csekély részét teszi ki. Érdemes szem előtt tartani, hogy az oltásellenes diskurzus a jelen kutatás számára nem volt hozzáférhető, nem nyilvános platformokon (például zárt Facebook-csoportokban) hangsúlyosabb lehetett. Az aránytalanság további oka a vizsgált kulcsszavak jellegzetességeiből fakadhat: míg az oltásellenesek által használt szavak értelmezése erősebben kötődik egy adott értelmezési kerethez – az oltások elutasításához –, az általános kontextust jelentő kulcsszavak sokkal tágabb értelmezési horizonton helyezkednek el, ennek megfelelően több említés sorolható az utóbbi csoportba. Az oltásellenesekre vonatkozó elemzés során a korábbi elemzésekhez hasonló tematikus csoportokat különítettünk el. Az oltásellenes online beszéd több ponton eltér a semlegestől: középpontjában kevésbé a különböző kérdések időszakos felmerülése, inkább a mi–ők megkülönböztetés áll, illetve azok a technikák, amelyek a vírushelyzet és az erre adott (társadalmi és döntéshozói) reakciók újrakeretezését szolgálják.
Az általunk létrehozott öt tematikus csoportot a vírus különböző értelmezései szerint különböztettük meg. Ezek alapján az elvakultságot, a túlzást, az elnyomást, az összeesküvés-elméletet és a relativizálást fókuszba helyező csoportok rajzolódtak ki. E csoportok belső dinamikáját, nyelvhasználatát további kutatásra érdemesnek tartjuk.
Összefoglalva: az információhiánnyal jellemezhető válsághelyzetben a vakcinatípusokhoz köthető és az oltássemleges említések hasonló megküzdési mintázatot mutattak. A bizonytalan helyzet közepette a kockázatcsökkentő stratégiát a leginkább a különböző szempontok mérlegelése jelentette – ezt mutatja az említések hónapról hónapra rugalmasan változó fókusza –, az oltások operatív kivitelezéséről és hatékonyságáról szóló online beszéddel együtt. Ezzel szemben az oltásellenes csoportok belső szervezőelveként (egyúttal fix pontjaként) leginkább az oltások elutasítása jelent meg, „elvakultságként” azonosítva azt. Az ide tartozó, egyéb kockázatcsökkentő nyelvi stratégiák (az oltások elnyomásként és összeesküvés-elméletként való értelmezése, illetve relativizálása) ennek kiegészítéseként jelent csak meg.
Az eltérő megküzdési módok az attitűdcsoportok és a vakcinatípusok esetében egyaránt az oltások megjelenését követő fél évben voltak empirikusan a leginkább megfigyelhetők, 2021 júniusára az említések gyakorisága erősen visszaesett, a kockázatcsökkentő funkció szükségletének csökkenését jelezve. A 2021. január és június közötti időszak említéseinek további, főleg kvalitatív elemzése – különösen az oltásellenesek esetében – további kívánatos kutatási irány lehet.
Forrás: ELTE PPK
