A rettegett szabad gyökök úgy jönnek létre, hogy testünket felépítő fehérjékből és nukleinsavakból atomok, atomcsoportok válnak le, az így keletkező szabad kémiai kötőhelyek pedig mindenáron reakcióba akarnak lépni környezetükkel, átrendezve ezzel a szervezet működését.
Mivel instabil molekulák, agresszívan támadnak. Célba veszik a DNS nukleinsavbázisait és megakadályozzák a helyes DNS-másolási folyamatokat, ami sérült, mutáns génekhez, végül pedig rákos sejtekhez vezet. De megtámadják a sejteket is szív- és érrendszeri és tüdőbetegségeket okozva, és lerombolják a sejtfalakat is, gyorsítva az öregedést. Veszélyességük annyira beépült már a köztudatba, hogy szabad gyököket évtizedek óta egészségünk legádázabb ellenségének tartjuk.
Ellenük az antioxidánsokat küldjük csatába, amelyeket részben a szervezetünk termel, de kívülről is kell felmentő molekulasereget küldeni. Például a sárgarépából (is) származó béta-karotint (ez az A-vitamin előanyaga), a paradicsomból származó likopint, vagy a szőlőből származó polifenolokat. Közismertebb antioxidánsok még az E-, C-, A-vitaminok, a flavonoidok, és az olyan nyomelemek, mint a cink, a szelén és a magnézium. Ezek jó részét mind tartalmazzák a friss zöldségek, gyümölcsök.
Könnyen azt gondolhatjuk, hogy antioxidánsokból sosem elég, és például étrend-kiegészítők intenzív szedésével még jobban megacélozzuk testünket. Ám a kutatók egybehangzóan állítják, hogy létezik antioxidáns-túladagolás, a mellékhatások pedig az enyhétől a nagyon súlyosig terjedhetnek, sőt, a szabad gyökök elleni küzdelmünk akár halálos is lehet.
A béta-karotin-overdózis (töméntelen sárgarépaevés) például jó esetben csak sárgává vagy narancssárgává varázsolja a bőrszínt, ahogyan azt az orvosok észrevették már az I. és II. világháború élelemhiányos éveiben is sok emberen. Ez a karotinémia tünetegyüttes azonban önmagában nem veszélyes, legfeljebb csak vizuálisan feltűnő. Egy nagyszabású, összesen 167 ezer embert vizsgáló, nyolc tanulmány metaanalízise viszont arra a megállapításra jutott, hogy egy komolyabb béta-karotin-túladagolás (például étrend-kiegészítő kapszulákkal) a tüdőrák és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár, nem utolsósorban a dohányosoknál.
Hasonló eredményeket találtak a másik közismert antioxidáns, az E-vitamin esetében is, amelynek az ajánlottnál nagyobb (öt-tízszeres) tartós bevitele az agyvérzés gyakoriságát növelheti meg. De kimutatták azt is, hogy a nagy dózisú E-vitamin-kiegészítők kölcsönhatásba lépnek egyes gyógyszerekkel, például az aszpirinnel, vagy a trombózis ellen szedhető warfarinnal, és összefüggésbe hozhatók krónikus betegségben szenvedők korai halálával is – írja az Index.
Forrás: Index
