„A kutatómunka során fontos a szinergiák észrevétele. Összefüggésben kell látni a kérdéseket, hiszen más perspektívából új, addig észrevétlen dolgok fedezhetők fel” – vallja Dr. Katona Gábor. Az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet docense kutatása középpontjában az siRNS technológia áll. Célja olyan nano-gyógyszerhordozó rendszer kifejlesztése, amellyel az orron keresztül, célzottan lehetne megcélozni és elpusztítani a rosszindulatú agydaganatot – írja a Szegedi Tudományegyetem.
– Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora több díjának anyagi vonzatát is felajánlotta a Szegedi Tudományegyetemnek. A Jessie Stevenson Kovalenko Medállal járó pénzösszeggel az RNS alapú kutatásokat támogatta, köztük az Önét is. Miről szól a projekt?
– Kutatásom célja a rosszindulatú agytumor (Glioblastoma multiforme) hatékonyabb kezelése orron keresztül siRNS bevitellel. Ez a módszer egy betegbarátabb terápiás mód lehet, hiszen kevésbé károsítaná az egészséges sejteket. A rákellenes hatóanyag egy megfelelő nano-gyógyszerhordozó segítségével az orron keresztül juttatnánk az agyba, ahol a tumorsejtek felvennék azt, így célzottan elpusztíthatóvá válnának. Jelenleg a hatékony kezelés nem megoldott, ha a sebészi eltávolítás nem kivitelezhető, csak a kemoterápia merülhet fel, azonban ez is csak tüneti kezelés, nem szűnteti meg a betegséget. A Glioblastoma az egyik legagresszívebb tumor, gyors lefolyású és nagyon rossz túlélési arányt mutat. Összességében mindenfajta terápiás megközelítés, amely a betegek életszínvonalát javítani tudná, újdonságnak számít.
Sajnos, családi érintettség miatt is indultam el ebben az irányban. Ez is megerősített abban, hogy ezt az utat kell járnom.
– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az innováció kidolgozásakor?
– Jelenleg jellemzően szájon keresztüli és infúziós kemoterápiát alkalmaznak a betegeknél. A hagyományos kemoterápia azonban nagyon sok mellékhatást okoz: fejfájást, hányingert, hányást és egyéb súlyos szervrendszeri problémákat. Hátránya továbbá, hogy az egészséges sejteket is roncsolja. Ez az innovatív megoldás azért lehetne forradalmi és jobb a beteg szempontjából, mert úgy viselkedik, mint egy hagyományos orrspray. Nem okoz problémát a nyelési nehézség és nem kell megszúrni a pácienst, egy orrspray segítségével az orron keresztül az agyba tudnánk juttatni a rákellenes hatóanyagot, ezáltal meg lehetne gátolni, hogy a perifériás mellékhatások fellépjenek. Így a betegek életminőségét és a terápiához való hozzáállásukat is javíthatnánk. A kihívás az innovációban azonban az, hogy bizonytalan a hatóanyag felszívódása az orr nyálkahártyáról. Nem úgy működik, mint például egy hagyományos infúzió, amelyet egy az egyben bejuttatnak a vérpályába. Kicsoroghat az orrból, lenyelheti a beteg. Emiatt olyan hordozórendszert kell fejlesztenünk, amely hatékonyan képes célba juttatni a gyógyszert. Ehhez persze speciális hatóanyagra is szükség van, amely nem károsítja az orrnyálkahártyát és a központi idegrendszert.
– Ebben lenne szerepe az siRNS-nek? Mi is ez pontosan?
– A kis interferáló RNS (siRNS) funkciója, hogy géncsendesítést okoz, vagyis a sejteken belül egyes gének hatását képes teljesen elfedni. Hogyan kapcsolódik ez a tumorhoz? Kutatók megfigyelték, hogy különböző tumoros sejtekben is megvannak azok a gének, amelyek nagyon markáns hatással működnek. Ezek a génhatások kellenek ahhoz, hogy életben maradjon a tumorsejt. Ha ezeket teljesen el tudjuk csendesíteni, esetleg „kikapcsolt” állapotba tudjuk hozni, akkor a tumor további progressziója nagymértékben lassítható. Az egy éves támogatási periódus természetesen nem elégséges ahhoz, hogy egy komplett, forgalomba hozható gyógyszerkészítményt fejlesszünk, azonban arra elegendő, hogy olyan nano-gyógyszerhordozó rendszert dolgozzunk ki, amelyet egy tumorsejtes kísérletig el tudunk vinni és meggyőződhetünk arról, hogy valóban felveszi-e a tumorsejt, ennek segítségével bejutattható-e a hatóanyag, valamint kifejti-e ott a hatását.
– Hol tart most a folyamat?
– Jelenleg a kutatás preklinikai fázisában tart, a nano-gyógyszerhordozó fejlesztésén, optimalizációján dolgozunk. Ahhoz, hogy eljusson a klinikai kipróbálásig, rengeteg mérföldkövet teljesítenünk kell. Nagy eredménynek számítana, ha már a sejtes kísérletek pozitív eredményt mutatnának, ezesetben a következő lépés az állatokon való tesztelés lesz.
– 2020-ban az egyetem ötletversenyén díjazták innovációját. Mivel nyert a Proof of Concept pályázaton?
– Hasonló készítmény beadására alkalmas orvostechnikai eszköz koncepciójával. Egy orrspray applikátorral, amely univerzálisan alkalmazható ilyen nano-gyógyszerhordozó rendszerek hosszútávú tárolására, orron keresztüli központi idegrendszerbe történő hatékony bejuttatására. Ennek sikeres módja a minél tökéletesebb orrspray applikátor kifejlesztése, amely megfelelő módon képes a benne lévő gyógyszerkészítmény dozírozására.
– A folyamat melyik része izgalmasabb az Ön számára? A gyógyszerészeti vagy az eszközfejlesztés?
– A kutatás első fázisában konfortosabban érzem magam. Izgalmas azt a hordozót keresni, amely jó lehet, majd ezt követően a megfelelő gyógyszerforma, gyártás technológia és az alkalmazást segítő orvostechnikai eszköz kifejlesztésese, hogy piacra kerülhessen a hatósági- és betegelvárásokat kielégítő termék. Igaz, az eszközfejlesztési fázisban sokkal érdekesebbé válhat a kutatás, amikor már az applikátor kipróbálása zajlik, illetve az abból származtatott eredmények feldolgozása. De az már nem kimondottan csak a saját kompetenciám, itt már a team többi tagjára is szükség van. Gyógyszertechnológusként adott a látásmódom. A cél eléréséhez azonban kell egy olyan stáb, amely a klinikai oldalról tudja alátámasztani azt, hogy az orrüreg pontosan melyik részére kell eljuttatnom a hatóanyagot ahhoz, hogy megfelelően szívódjon fel.
– Az IKIKK esszenciája az interdiszciplinaritás ebben a kutatásban is megmutatkozik. Az SZTE mely egységeivel dolgoznak együtt?
– A kutatómunka során fontos a szinergiák észrevétele. Összefüggésben kell látni a kérdéseket, hiszen más perspektívából új, addig észrevétlen dolgok fedezhetők fel. IKIKK-es kutatóstábunkban fontos ez a sokféle nézőpont: orvosok, gyógyszerészek, vegyészek, biológusok szemlélete adódik össze. Régóta kooperálunk az SZTE Szent-Györgyi Albert Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikával, Rovó László professzor úr kutatócsoportjával humán orrnyálkahártya penetrációs vizsgálatok kapcsán és az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékkel, Kónya Zoltán professzor úr kutatócsoportjával és műszeres hátterével a nanoszerkezetű anyagok vizsgálata tekintetében.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
