Az immunhiányos állapotok

0

Az ellenanyaghiány minden esetben a vérben található limphocyták érési vagy működési zavarának megnyilvánulása. A sejtek nem vagy nem megfelelően reagálnak a támadó kórokozókkal szemben, és az immunrendszer nem képes fenntartani a normál ellenanyag-koncentrációt a vérben.

Az immunglobulinok (ellenanyagok) a vérben keringő létfontosságú fehérjék, amelyek sokféle feladatot látnak el. Jelentős mértékben befolyásolják immunrendszerünk egyensúlyát. Az emberi vérben a domináns ellenanyagtípus a „G” immunglobulin (IgG). A legfontosabb feladatai a szervezetbe bekerülő vírusok és baktériumok, a bakteriális anyagcsere termékek (toxinok), valamint a gyulladás során vagy a sejtek elpusztításakor keletkező anyagok semlegesítése és eltávolítása.

Ellenanyag-koncentrátumok, mint terápiás készítmények

A vérhez képest ezek a készítmények ötször vagy tízszer annyi IgG ellenanyagot tartalmaznak milliliterenként. Ezáltal több millió ellenanyag adható be rövid időn belül, amikor a szervezet immunvédelmének támogatására, a gyulladásos folyamatok gátlására és a szöveti regeneráció támogatására van szükség.

A készítményeket emberi vérplazmából állítják elő. Vírusinaktiváció után megtisztítják a nem kívánatos másodlagos anyagoktól és koncentrálják. A plazmagyűjtés és az immunglobulin-készítmények előállítása során is szigorú nemzeti és nemzetközi irányelveket kell követni.

Az ellenanyaghiány következménye: gyakran visszatérő és néha életet veszélyeztető fertőzések kialakulása, valamint bizonyos szervműködési zavarok. Egy jellemző következmény a bakteriális fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyság. A sebgyógyulás és a szöveti regeneráció zavara alakulhat ki, mivel a gyulladásos reakciók nincsenek alulszabályozva.

Különbséget kell tenni a veleszületett (elsődleges) és a szerzett (másodlagos) ellenanyaghiány-betegségek között.

Elsődleges ellenanyaghiány

Az elsődleges ellenanyaghiány-betegségek okai közé sorolhatók az ellenanyagot termelő B-sejtek veleszületett működési zavara, továbbá a különböző immunsejtek közötti kölcsönhatás zavara, egyes anyagcsere-betegségek és genetikai rendellenességek.

Eddig mintegy 100 különböző veleszületett immunhiányos állapotot azonosítottak. Ezek előfordulási gyakorisága 10 000 lakosonként 1-re becsülhető.

Mivel az érintett betegek szervezete vagy túl kevés ellenanyagot termel (hypogammaglobulinaemia), vagy egyáltalán nem termel saját magától ellenanyagot (agammaglobulinaemia), az ilyen betegek életük végéig immunglobulin-kezelésre szorulnak.

Az elsődleges ellenanyaghiány-betegségek nem csak fokozott fertőzési hajlamban nyilvánulnak meg, hanem – kezelés hiányában – fokozott kockázatot jelenthetnek az autoimmun betegségek és daganatok kialakulása tekintetében.

Az elsődleges ellenanyaghiányt többnyire gyermekkorban diagnosztizálják. A PID-es betegeknél súlyosabb bakteriális és vírusos fertőzések alakulnak ki, mint a többi gyermeknél. Bizonyos sajátságos figyelmeztető jelek felhívhatják a figyelmet a PID esetleges jelenlétére gyermekeknél és felnőtteknél.

Az elsődleges immunhiányos betegség (PID) tíz figyelmeztető jele:

  1. Négy vagy több új fülfertőzés 1 éven belül
  2. Két vagy több súlyos orrmelléküreg-fertőzés 1 éven belül
  3. Két vagy több hónapos hatástalan antibiotikumkezelés
  4. Két vagy több tüdőgyulladás 1 éven belül
  5. A csecsemő testsúlya nem gyarapodik, vagy a gyermek nem fejlődik
    normálisan
  6. Visszatérő, mély bőr- vagy szervi tályogok
  7. Tartósan fennálló szájpenész vagy gombás bőrfertőzések
  8. Intravénás antibiotikumokra van szükség a fertőzések felszámolásához
  9. Két vagy több súlyos fertőzés, a szepszist is ideértve
  10. PID a családi kórtörténetben

A hat figyelmeztető jel a felnőttkori PID esetében:

  1. Négy vagy több, antibiotikumkezelést igénylő fertőzés egy éven belül (fülgyulladás, hörghurut, orrmelléküreg-gyulladás, tüdőgyulladás)
  2. Visszatérő fertőzések vagy hosszan tartó antibiotikumkezelést igénylő fertőzés
  3. Két vagy több, súlyos bakteriális fertőzés (csont- és csonthártyagyulladás, agyhártyagyulladás, szepszis, cellulitis)
  4. Két vagy több röntgenvizsgálattal igazolt tüdőgyulladás 3 éven belül
  5. Szokatlan lokalizációjú vagy szokatlan kórokozó okozta fertőzés
  6. PID a családban

Forrás: Biotest AG

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com