A depresszió olyan betegség, amit a beteg körül is mindenki megszenved. A depresszió nem hisztizés, nem lustaság, nem döntés kérdése, hanem egy önálló szakorvosi kódon nyilvántartott betegség. SM betegeket nemcsak a megváltozó élethelyzet miatt, hanem az idegrendszer nem megfelelő működéséből adódóan is sújthat a depresszió. A betegség nem „csak” abban nyilvánul meg, hogy valaki rosszabb kedvű, mint korábban volt, hanem alapjaiban rontja az életminőséget: hozzájárul a fizikai panaszok felerősödéséhez, elveszi a motiváltságot, negatívan hat az orvos-beteg kapcsolatra, akár a terápiás együttműködésre is. Megviseli a családtagokat, szétzilálhatja az emberi kapcsolatokat, ezáltal objektíven is képes rontani a beteg életkilátásait. A depressziót nem szabad úgy elfogadni, mint természetes lelkiállapotot, amelybe bele kell törődnie a betegnek és a hozzátartozóknak. „Van segítség, élni kell vele!” – üzeni dr. Vonyik Gabriella, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház pszichiátriai osztályának főorvosa.
– Adott egy fiatal vagy középkorú felnőtt, aki arra alapozva tervezte meg az életét, hogy egy egészséges és kiteljesedett életet fog élni. És akkor egyszer csak közlik vele, hogy sclerosis multiplexe van. Hát hogyne inogna meg minden biztosnak hitt pont ebben a bizonytalanságban? – teszi fel a kérdést Vonyik Gabriella. Persze sok múlik azon, hogy mennyire ijesztő formában jelenik meg a betegség és a diagnózis fényében milyenek a kilátások. Az egészséges énkép elgyászolása lelkileg ugyanolyan gyászfolyamat, mint amit egy közeli hozzátartozó halála válthat ki. A stációk is ugyanazok: tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. Ezen az úton viszont nem egyenletes a haladás, lehetnek visszalépések, sőt egy újabb relapszusnál, egy újabb funkcióvesztésnél újrakezdődhet a gyász. Egyes stációkba pedig akár évekre – vagy egész életre – is beleragadhat valaki.
Dr. Vonyik Gabriella
– Különbséget kell tenni aközött, hogy valaki szomorú, letargikus vagy depressziós. A szomorúság egy átmeneti negatív érzelmi állapot, minden egészséges embernél természe- tesen előfordul, hiszen senki sincs a nap 24 órájában folyamatosan pozitív érzelmi állapotban. A letargia már egy olyan nagyfokú levertség, kiábrándulás, ami miatt már cselekvésképtelen állapotba is kerülhet valaki, ez a gondolkodást és a motivációt is akadályozza. A depresszió pedig nem csak egy negatív érzelmi állapot, hanem a hangulatot és a gondolkodást is átfogóan érintő pszichés zavar, aminek testi és magatartásbeli tünetei is vannak – ecseteli Vonyik Gabriella.
A depresszió megállapításának orvosi kritériumait a hétköznapok során is könnyű felismerni. A két fő tünetnek a nap jelentős részében fennálló levertséget, illetve az érdeklődés és az örömképesség jelentős csökkenését tekintik. Emellett, ha az alábbiakból legalább öt teljesül, és két hétnél hosszabban fennáll, kijelenthető a depresszió diagnózisa: súlycsökkenés vagy súlygyarapodás, alvászavar, nyugtalanság vagy gátoltság, fáradtság, érdektelenség, értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat, csökkent koncentrációs képesség, a halál gondolatával való foglalkozás. Jellemző a negatív önkép („rossz vagyok”, „nem vagyok fontos”, „senki nem szeret”), a negatív világkép („az élet is rossz”, „az emberekre nem lehet számítani”) és a negatív jövőkép („semmi sem fog sikerülni”, „kilátástalan a helyzet”).
Gyakran előfordul, hogy a kezdeti türelem után a depressziós beteg meg nem értettséggel, sőt haraggal találkozik a környezete részéről. „Miért nem vagy vidám?” „Nézd a dolgok jó oldalát!” „Másnak rosszabb, miért te panaszkodsz!?” „Szedd már össze magad!” – hangzanak a „jó tanácsok”. Vonyik Gabriella idézte az ellen oldalt is, hogy mit mondanak a depresszióval kezelt páciensei leggyakrabban. Ezek között szerepelnek ezek a kijelentések is: „Már reggel szorongva ébredek.” „Nincs erőm változtatni.” „Bűntudatom van amiatt, hogy nem tudom magam összeszedni.”
– Az első és legfontosabb lépés annak a tudatosítása mind a betegben, mind a környezetében, hogy a depresszió nem személyiségzavar és nem is elhatározás kérdése, hanem egy betegség. A depressziós ember nem semmirekellő és hálátlan, hanem visel egy olyan sötét szemüveget, amit önmaga nem tud levenni. Ezen a szemüvegen át a negatív eseményekre tud csak fókuszálni. A pozitív élményeket figyelmen kívül hagyja vagy azokban is csak a rosszat látja meg, és ez határozza meg az önmagához és a környezetéhez való viszonyát is – magyarázza Vonyik Gabriella.
A depresszió rövidebb-hosszabb epizódokban jelentkezhet, lefolyása lehet enyhe, középsúlyos, súlyos és nagyon súlyos. Utóbbi helyzetben már az életet is veszélyeztetheti részben az öngyilkossági gondolatok miatt, részben amiatt is, hogy a beteg elhagyja magát, nem eszik, kiszárad, eközben hallucinációk, téveszmék is gyötörhetik. – A súlyos depresszió kórházi kezelést indokol. Ilyenkor a hozzátartozóknak akkor is közbe kell lépnie és orvost hívnia, ha ebben a beteg nem együttműködő – jelenti ki Vonyik Gabriella.
Az enyhe depresszió spontán is javulhat, a kezelést segítheti pszichológus is, ám ha gyógyszerre van szükség, az már pszichiátriai hatáskör. A főorvos leszögezi: még mindig sok tévhit él a pszichiátriáról. Sokan azért nem kérnek segítséget, mert azt gondolják, hogy ez megbélyegzéssel jár. – Sokan félnek a pszichiátriai osztályoktól. Talán filmélmények vagy rémtörténetek miatt úgy képzelik, hogy ott bezárják, lekötözik, begyógyszerezik az embereket. A pszichiátria közel sem olyan ijesztő, mint ahogyan az a képzeletekben él! Egy gyógyító csapat dolgozik azért, hogy a betegeinknek segítsünk: pszichiáter szakorvosok, pszichológusok, művészetterapeuta, szociális terapeuta és más segítő szakmák képviselői dolgoznak együtt. Beállítjuk a gyógyszereket, emellett gyógyító beszélgetések, kreatív foglalkozások, mozgásterápia is rendelkezésre áll.
– A lelki gyötrelmek ugyanolyan figyelmet és ellátást igényelnek, mint maga a krónikus alapbetegség. Az SM kontrollvizsgálat idején a problémákat jelezni kell a neurológusnak, aki az intézmény pszichológusának, pszichiáterének bevonásával tud segíteni. A nagyobb városokban pszichiátriai szakrendelő, gondozó is elérhető, itt háziorvosi beutalóval vagy akár beutaló nélkül is fogadják a pácienseket, azonban időpontot kérni kell és hosszabb várakozási idő is lehetséges. Sürgős esetben a pszichiátriai osztályok soron kívül is fogadják a betegeket – tájékoztat Vonyik Gabriella.
– Ugyan az SM betegeknél nagyobb ennek a kockázata, de a depresszió ugyanúgy a hozzátartozókat is elérheti. Mindenki tudatosan tehet is azért, hogy ennek a rizikója csökkenjen. Időt kell szakítani a pihenésre, a kikapcsolódásra, a napi rutinból való kiszakadásra. Ez nem önzőség. A feltöltődésre mindenkinek szüksége van, mert csak akkor tud jól működni a családi kapcsolataiban és segíteni másoknak, ha a saját tartalékai sem merülnek ki. Menjünk ki a fényre, a szabadba, ez téli időszakban különösen fontos. Sokat tud segíteni a rendszeres mozgás: már napi 30 perc mozgásnak is közel olyan hatása van, mintha valaki hangulatjavító gyógyszert szedne. És bármilyen nehéz is volt egy nap, lefekvéskor gyűjtsünk össze néhány dolgot, amelyek pozitív érzéseket adtak a nap folyamán. Lehetnek ezek igazán apróságok is: íz, illat, látvány, zene, beszélgetés, valami, amit sikerült elintézni, megvalósítani. Tudatosan koncentráljunk arra, ami jó dolog történik körülöttünk.
Betegségaktivitás kockázatát is jelezheti a depresszió
Egy 2500-nál több relapszáló-remittáló SM beteget bevonó megfigyeléses vizsgálat során úgy találták, hogy azok a résztvevők, akik saját maguk által bevallottan depresszióban szenvedtek, mérhetően rosszabb idegi állapotban voltak (például az információ feldolgozási sebesség tekintetében), mint nem depressziós társaik. A depressziósok csoportjában nagyobb valószínűséggel lehetett agyi MRI-vel kontrasztanyagot halmozó léziót kimutatni, ami új gyulladásra, azaz aktív gócra utal. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a depresszió az SM betegség fokozott aktivitásának megnövekedett kockázatát is jelezheti. A kutatást az American Academy of Neurology (AAN) 2020-as tudományos eredményei között ismertették, idehaza az Orvostovábbképző Szemle Online számolt be róla.
A cikk a Multiplex Magazin 2023/2. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
