Fotó: Debreceni Egyetem
Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.
– Csakhogy az ilyen helyeken dolgozók arra kezdtek panaszkodni, hogy „áll bent a levegő”, a kilélegzett párától, szén-dioxidtól csökken a koncentráció, romlik a munkavégzés minősége. A nyitott ablakokon át történő szellőztetésnél ugyan gyorsan megtörténik a friss levegő beáramlása, de a hő kiszökik. Ezért a korszerű épületeket gépi szellőztetéssel érdemes ellátni, melynek nagy előnye, hogy pont annyi levegőt lehet bevinni, amennyire szükség van, ráadásul ki lehet szűrni például a port, a pollenek nagy részét, sőt ezt a levegőt még elő is lehet melegíteni – ismertette a hirek.unideb.hu-val a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.
Kalmár Tünde hozzátette:
kutatások szerint ahhoz, hogy az irodai ülő munkát végző ember jól érezze magát, az egyik legfontosabb, hogy a friss levegő személyenkénti mennyisége óránként 30 köbméter legyen, a hőmérséklet pedig minél jobban közelítsen a 24 Celsius fokhoz. Arra is figyelni kell, hogy ne alakuljon ki huzat.
– 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így a fent említett levegőmennyiségnél lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.
Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.
Kalmár Tünde Klára
Fotó: Debreceni Egyetem
– Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe.
A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú
– foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.
A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Forrás: Debreceni Egyetem
