A Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék (VMT) egyetemi tanára, az angol nyelvű workshop házigazdája elmondta: azok a gépek tekinthetők szociális robotoknak, amelyek képesek emberek között önállóan mozogni és kapcsolatba lépni akár gesztusokkal, akár szavakkal úgy, hogy az ember számára természetesnek tűnjön, ne legyen zavaró. A tudomány ezt nevezi szociális interakciónak. Ilyenek többek között a beszédet megértő és válaszolni is képes pincér és recepciós robotok, amelyekkel hazánkban is az egyre több helyen találkozunk.
Fotó: Debreceni Egyetem
Például a robotporszívó akkor válik szociális robottá, amikor belépek a szobába, köszönök neki és az visszaköszön, majd megkérdezi, hogy tovább porszívózom-e vagy inkább csendet szeretnék – magyarázta Korondi Péter a Debreceni Egyetem Kognitív eto-mérnöki rendszerek és robotok kutatócsoportja, valamint a Digitális interakciók kutatócsoport közös rendezvényén.
A norvég Trygve Thomessen, a PPM Robotics AS igazgatója elmondta, hogy a fejlett világ elöregedő társadalmaiban mind komolyabb problémát jelent az idősek gondozása. Miközben növekszik a gondoskodásra szorulók száma, a velük foglalkozóké csökken. A robotok alkalmazása megoldást jelenthet. A norvég kormány 600 millió eurót szán ezen probléma megoldására, de a technikai gondokat sokan alábecsülik, ezért szükséges a különböző tudományterületek nemzetközi összefogása.
Fotó: Debreceni Egyetem
Korondi Péter szerint a rendezvényt szervező két DE-kutatócsoport azért lehet jó partner egy ilyen nemzetközi kutatásban, mert annak tagjai az egyetem négy karának (MK, BTK, ÁOK és TTK) tudományterületeit képviselik.
A workshopon Husam A. Almusawi mérnök, a Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék adjunktusa arról beszélt, hogy a robotok hogyan tudnak közlekedni mozgó emberek között úgy, hogy ne menjenek senkinek neki. Csukonyi Csilla pszichológus a BTK képviselőjeként, egyben a Digitális interakciók kutatócsoport vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősgondozásban használt robotokat be kell illeszteni az egészségügyi intézmény szervezeti kultúrájába, és a humán erőforrás támogatása, illetve tehermentesítése alapvetően a feladatuk, de a legfontosabb az, hogy ne lélektelen vastömegek legyenek, hanem az idősekkel pozitív interaktív kapcsolatot kialakító társrobotok.
Szücs Péter neurobiológus, az ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója előadásában orvosi, illetve neurobiológusi szemmel közelítette meg a problémát. Ismertette, hogy az ápoltak milyen időskori neurológiai változásával kell az ápolóknak szembenézni és ezek a változások hogyan vezethetnek demenciához, Alzheimer- vagy Parkinson-kórhoz. Az intézetigazgató kitért arra, hogy a rendezvényt szervező kutatócsoportok az egyetem Neurotech EU projektjének keretében jöttek létre.
Forrás: Debreceni Egyetem
