November 17-én tartják a koraszülöttek világnapját. Húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy 450 grammal született csecsemő életben maradhasson. Napjainkban a fejlett orvostudománynak köszönhetően a koraszülött gyermek nagyobb eséllyel indulnak az egészséges élet felé, már 24 hetes babáknak is esélyük van a túlélésre – írja a Magyar Nemzet.
Valamennyi újszülött kilenc százaléka korai babaként jön a világra. Egy normális terhesség negyven hétig tart, azokat a babákat tekintjük koraszülöttnek, akik a 36. terhességi hét előtt jönnek a világra – mondta el lapunknak dr. Nagy Éva, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány igazgatója a koraszülöttek világnapja alkalmából.
A szakember hangsúlyozta: nagy lépést tett előre az orvostudomány, húsz évvel ezelőtt még az egy kilogramm alatt született gyermekeknek nem volt esélyük a túlélésre, ma már ez nem így van.
Most már az ötszáz grammos babáknak is van esélye az életben maradásra, amennyiben megkapják a szükséges ellátást a koraszülöttcentrumokban. Most már az 400-450 grammos babáknak is van esélyük, bár megjegyzendő: mindez több tényezőtől függ. Egyre inkább tapasztalható, hogy egyre kisebb súllyal született babák életben maradnak – mutatott rá a koraszülöttmentéssel foglalkozó szakember, aki hozzátette: ezek a csecsemők nyilván sok időt töltenek az inkubátorban. A babák két kilogramm súlyig mindenképpen kórházi ellátásra szorulnak, a hazaengedés feltétele az önálló táplálkozás készsége, ugyanis az inkubátorban mesterségesen táplálják őket. A szakember felhívta a figyelmet, hogy hazaengedéskor fontos kritérium a családnak, hogy egy légzésfigyelőt be kell szerezniük, ugyanis a hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál) szempontjából a koraszülöttek kiemelt kockázatúak.
A koraszülöttek a szövődmények szempontjából veszélyezettebb kategóriába tartoznak, gyakran kapnak agyvérzést, szívproblémák keletkeznek, légzési problémáik lehetnek, és meg kell őket tanítani enni – hívta fel a figyelmet az alapítvány igazgatónője.
Milyen esélyei vannak egy koraszülött babának?
A nagyon kevés súllyal született csecsemők mindenképpen korai fejlesztésre szorulnak. A mozgásfejlődéshez a gyógytorna elengedhetetlen, emellett számos terápiás foglalkozásra is szükség lehet azért, hogy a kisdedek normál óvodában be tudjanak kerülni.
Ez az első mérföldkő a korababák életében, hogy kiküszöböljük a koraszülöttségből származó problémákat. Ha az óvodai beilleszkedés sikeres, akkor nagy az esély, hogy nincs szükség arra, hogy kisegítőiskolába írassák be a szülők a gyermeküket.
Tulajdonképpen a koraszülött babák hatéves korukra minden tekintetben utolérhetik a normál időre született társaikat – mutatott rá dr. Nagy Éva. A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány igazgatója kiemelte azt is: ehhez az kell, hogy ne legyen komoly szövődménye a koraszülésnek, ami lassítja a gyermek fejlődését.
A koraszülötteknek van egy születésükhöz viszonyított életkoruk és van egy korrigált koruk is. Az utóbbit úgy számítjuk ki, hogy le kell számolni azokat a hónapokat, amelyeket a babáknak még az anyaméhben kellett volna töltenie, ezért számukra a sokszor emlegetett „nagykönyv” nem mérvadó.
Ezeket a babákat nem a negyven hétre született társaikhoz kell hasonlítani. Később kezdenek el járni, nehezebben fognak felülni vagy éppen átfordulni – húzta alá a szakember, aki szerint pont ezért nagyon fontosak a fejlesztőfoglalkozások, külön figyelmet kell fordítani a gyógytornára, illetve a későbbiekben különböző készségeket fejleszteni kell a tanuláshoz. Gyakran az érzékszervekkel van a legtöbb probléma, például az extrém kis súllyal született csecsemők látási nehézségekkel küzdenek. – Tizenöt évvel ezelőttig ezért lett sok koraszülött csecsemő vak vagy súlyosan látássérült. Napjainkban ez a probléma kevésbé áll már fent – intett nyugalomra dr. Nagy Éva.
