Egy korábban elfogadott jogszabály szerint 2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak azt mondta: a szigorítás egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni.
2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint valóban megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben, mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.
Megszűnnek a közreműködői szerződések, kivezetik ezt a foglalkoztatási formát, jellemzően majd csak olyan dolgozhat állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (eszjtv) keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő.
A KATA-törvény változása után valamelyest csökkent a bérnővérek száma, akkor a szakápolók 10-15 százalékát foglalkoztatták ebben a formában. Soós Adrianna szerint talán a felére csökkenhetett a számuk, de pontos adatai nincsenek.
Ma az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény keretében körülbelül 88 ezren dolgoznak, a számuk jellemzően 2021 óta nem csökken. De vannak még az alapellátásban dolgozók is és azok is, akik a magánellátásban vannak jelen, így az összlétszám még plusz 20 ezerrel szakdolgozóval magasabb lehet.
Ugyanakkor Soós Adrianna azt hangsúlyozta: még elképzelhető, hogy év végéig egy kormányrendeletben meghatározzák azokat a szakterületeket, ahol nagyon nagy a szakdolgozók hiánya, ezért az ápoló hiánnyal leginkább küzdő osztályokon az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyezheti a bérnővérek foglalkoztatását. A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb gond a pszichiátriákon, a sürgősségi betegellátásban, és az intenzív terápiás területeken van.
Az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka drága, hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén pedig 200 százalékot pótlékot. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mert az szabadidejüket áldozták a többletmunkáért – írja a lap.
Forrás: Economx
