2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 5,13 milliárd forintot költött a meddő nők egészségügyi ellátására, 2010-ben pedig közel 2 milliárd forint jutott a gyermekáldásért mindent megtevő párokra – írja az Economx.
Magyarországon a reproduktív életkorban lévő párok közül minden ötödiket érinti a meddőség, vagyis nekik természetes úton nem születik gyermekük. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói a női meddőséggel (infertilitás) kapcsolatos magyar egészségbiztosítási kiadásokat vizsgálták meg, a kutatásukat a Magyar Egészséggazdasági Társaság konferenciáján ismertették.
2022. július 1-jétől pedig Magyarországon már csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni, korábban ezt leginkább a magánellátás keretében vették igénybe a párok.
A gyermektelenség egyéni- és társadalmi szinten is jelentős probléma. Mindemellett fokozott terhet róhat az érintett nőkre, a párokra, továbbá az egészségügyi ellátó-, és az egészségbiztosítási rendszerre is. A Pécsi Tudományegyetem elemzésben 2010-2019 között a meddőséggel összefüggőegészségbiztosítási kiadásokat vették górcső alá.
2019-ben Magyarországon 10,1 ezer In Vitro Fertilizáció (IVF) vagyis szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2020-ban a koronavírusjárvány miatt csökkent a beavatkozások száma 9,5 ezerre, 2021-ben pedig 12 ezer IVF-megtermékenyítést végeztek el.
Eszerint 2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 5,13 milliárd forintot költött a női infertilitás kórképpel küzdő betegek egészségügyi ellátására, ami számottevően magasabb, mint a 2010-ben, amikor 1,99 milliárd forint jutott a meddő nők kezelésére. A vizsgált időszakban a legjelentősebb költségek a fekvőbeteg-ellátás területén voltak tapasztalhatóak 2010-ben utóbbira a kiadások 50,2 százalékát erre fordította az egészségbiztosító, 2019-ben pedig 53 százalékát.
A megállapítás nem csupán a teljes betegkör kezelésére fordított kiadások esetében, hanem az egy esetre fordított kezelési költségeknél is igazolható. A legmarkánsabb emelkedés a kiadások tekintetében a 40 év felettieknél volt tapasztalható, ami leginkább a fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás és a gyógyszeres kezelés területén mutatkozott meg.- írja a lap.
Forrás: Economx
