Átlagosan tíz évet veszítettek potenciális élettartamukból azok, akik a nagy-britanniai koronavírus-járvány szövődményeibe haltak bele – hangzott el a járvány előzményeinek, következményeinek és hatósági kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat keddi munkanapján.
A vizsgálatot 2021 májusában jelentette be Boris Johnson akkori brit miniszterelnök annak feltárására, hogy a járvány elhatalmasodása után miként működött a kormányzati döntéshozatali rendszer. A június óta folyó vizsgálat, amelynek elnöke Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.
A kedden kezdődött második modul fő témája az, hogy mennyire volt hatékony a brit hatóságok döntéshozatali gyakorlata a koronavírus-járvány elhatalmasodásának idején.
A brit egészségügyi minisztérium jelenlegi adatai szerint Nagy-Britanniában eddig csaknem 25 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladja a 230 ezret. A brit hatóságok a járvány áldozatai közé számítják mindazokat, akiknek halotti bizonylatában lehetséges halálozási okként szerepelnek a koronavírus-fertőzés okozta szövődmények.
Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa a második vizsgálati modult megnyitó keddi előterjesztésében elmondta: a nagy-britanniai koronavírus-járvány első szakaszában hozzávetőleg 50 ezren haltak meg a fertőzés szövődményei miatt, és az áldozatok több mint 80 százaléka 70 évesnél idősebb volt. A jogi főtanácsadó adatai szerint a 70 év feletti korosztály tagjainak halálozási kockázata tízezerszer magasabb volt koronavírus-fertőződés esetén, mint a 15 év alattiaké.
Keith elmondta azt is: a számítások alapján azok, akik a koronavírus-megbetegedés szövődményeibe haltak bele, átlagosan több mint egy évtizedet veszítettek potenciális élettartamukból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a halandósági ráta nem kizárólag az életkortól függött: a brit lakosság legkevésbé tehetős tíz százalékán belül 2,6-szer többen haltak meg a koronavírus-fertőzés szövődményeiben, mint a leggazdagabb tíz százaléknyi csoportban.
A vizsgálatok feltárták emellett azt is, hogy a brit lakossági átlagon belül a bangladesi, a pakisztáni és a karibi gyökerű közösségekben volt a legmagasabb a halálozási ráta, de magasabb volt az átlagnál a fogyatékkal élők, különösen a tanulási nehézségekkel küszködők körében is – hangzott el a jogi főtanácsos keddi ismertetésében.
Hugo Keith elmondta: a koronavírus-járvány halálozási hatását egyesek hajlamosak a szezonális influenzáéhoz mérni. A valóság azonban az, hogy egy-egy rosszabb járványszezonban körülbelül 30 ezren halnak meg Nagy-Britanniában az influenza szövődményeiben, és ez hozzávetőleg 250 ezer életév elvesztését jelenti, a nagy-britanniai koronavírus-járvány első évében azonban ennél hatszor több, 1,5 millió potenciális életévet veszítettek el a koronavírus-fertőződés miatt kialakult betegségek szövődményeinek áldozatai – mondta a vizsgálat főtanácsosa.
A vizsgálatnak nem célja a járványt okozó új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) eredetének feltárása.
Hugo Keith már az első vizsgálati modult megnyitó előterjesztésében kijelentette: valószínűleg soha nem derül ki, hogyan terjedt át az emberekre a SARS-CoV-2 vírustörzs, és valószínű az is, hogy soha nem derül ki, mikor történt az első emberi fertőződés.
Forrás: MTI
