Minden emberi szervezet működését a saját belső órája határozza meg. Ettől függ a napi ritmus, ez szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak. De mi történik, ha megszűnik az összhang a belső és a külső óra között?
A nap folyamán változó értékek közé tartozik például a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje, melyek hat és kilenc óra között vannak jelen legnagyobb mennyiségben a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk. A belső órára a nap járásának, a napsütésnek, valamint az éjszaka és a nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása. Utóbbi hatással van a melatonintermelésre is.
A szervezet biológiai órájának legkisebb ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét egyensúlyt, és hatással lehet az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.
A tavaszi átállásnál az órát egy órával előre állítjuk. Ez azt jelenti, ha óraátállítás előtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban kelünk, mint előző nap. A melatonintermelés ilyenkor nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncetráltak, levertek vagyunk.
Az őszi átállás során sokan korábban kelnek reggel, és hamarabb fáradtnak érzik magukat. A szervezet átállásra adott reakciója egyénenként változó lehet, ám a csecsemők, a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek, nehezebben alkalmazkodnak az óraátállításhoz.
Különösen megterhelő az évi kétszeri átállás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Egy átlagos, egészséges szervezetnek kb. 4-14 napra van szüksége, míg megszokja a változást. Egyes statisztikák szerint az emberek 8,5-12%-a fordul orvoshoz óraátállítás miatt iproblémákkal, első sorban a nyári időszámításra való átálláskor. Ekkor sokaknak altatóra és antidepresszánsokra is szüksége lehet. Abban az időszakban, amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, felléphetnek alvászavarok, fáradtság, koncentrálóképesség csökkenés, de akár szívfekvencia ingadozás is.
Hasznos lehet, ha este nem eszünk sokat, lefekvés előtt három órával kerüljük a kávét, teát, és más élénkítő hatású italokat. Sokat segíthet egy-egy relaxációs gyakorlat: pld. Jacobson-féle progresszív izomlazítás vagy az autogén tréning. Azok, akik tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik szervezetüket, legyenek fokozottan óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és kerüljék a balesetveszélyes tevékenységeket.
Forrás: Webbeteg / Semmelweis Egyetem
