Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a műanyag pelletek nem szándékos kibocsátásából eredő mikroműanyag-szennyezés megelőzésére.
A bizottság kiemelte: a műanyag, néhány milliméteres átmérőtől akár a több centiméteres átmérős nagyságig terjedő pellet a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legnagyobb forrása. Az intézkedést indokolja, hogy
jelenleg évente mintegy 52-184 ezer tonna pellet kerül a környezetbe a helytelen kezelés miatt.
A javaslat célja annak biztosítása, hogy az EU-ban a pelletet kezelő valamennyi gazdasági szereplő megtegye a szükséges óvintézkedéseket, ami várhatóan 74 százalékkal csökkenti a pellet kibocsátását. Ez tisztább ökoszisztémákhoz vezet, hozzájárul a műanyagmentes folyókhoz és óceánokhoz, valamint csökkenti az emberi egészséget fenyegető potenciális kockázatokat.
Az Európai Bizottság azt javasolja a gazdasági szereplőknek, hogy előzzék meg a pellet kiömlését. A mégis kiömlött pelleteket szigeteljék el annak biztosítására, hogy azok ne szennyezzék a környezetet, végső megoldásként a kiömlés vagy veszteség bekövetkezte után végezzenek tisztítást.
A nagyobb gazdasági szereplőknek független harmadik fél által kiállított tanúsítványt kell beszerezniük, míg a kisebb vállalatoknak önbevallást kell tenniük a megfelelőségükről, hogy segítsék az illetékes nemzeti hatóságokat az ellenőrzésben. A szabványügyi testületeknek pedig harmonizált módszertant kell kidolgozniuk, hogy segítsék a gazdasági szereplőket veszteségeik nyomon követésében és a fennmaradó adathiányok kezelésében.
A javaslat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül megvitatásra. Valamennyi uniós és nem uniós gazdasági szereplőnek a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek.
A bizottság emlékeztetett, a mikroműanyagok tartósan megmaradnak, nagyon mobilak és nehezen eltávolíthatók a természetből. Világszerte megtalálhatók, még a legtávolabbi helyeken és az emberi testben is. Műanyag pellet található a vízben és a talajban, beleértve a mezőgazdasági földterületeket is. Károsítja az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget. A pelletet számos tengeri és part menti állatfaj nyeli le, ami fizikai sérülést vagy halált okozhat.
Forrás: MTI
