Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a legkorszerűbb génszekvenáló készüléket adományozta szerdán a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), és elismerve kiváló szakmai munkáját, nemzetközi együttműködési központtá (collaborating centerré) történő kinevezéséről adott át tanúsítványt az intézménynek.
Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi országirodájának vezetője azt mondta, a központ felállítása a NNGYK kiválóságának bizonyságtétele. Utalt arra, hogy Magyarország nagyon sikeres volt a koronavírus-járvány idején a vízminták ellenőrzésében és a szennyvíz megfigyelésében. A magyar szakemberek egyedülálló tapasztalatokkal segítették a WHO irányelveinek kidolgozását a pandémia kezelésében.
A laboratórium egy 50 intézményből álló nemzetközi csapat tagja lesz. Az együttműködés keretében a WHO egy harmadik generációs genomszekvenáló készüléket adományozott a NNGYK laboratóriumának. A jelenleg legkorszerűbb készülék lehetővé teszi, hogy a vírus teljes genomjának a szekvenciáját meghatározzák, pontos képet adva azokról a variánsokról, amelyek az országban keringenek.
A tanúsítványt Müller Cecília országos tisztifőorvos vette át, aki azt mondta: mérföldkőnek tartja az együttműködést. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban a pandémia kezelése volt a fókuszban. Emellett azonban kiemelt figyelmet fordítanak azokra az egészséget befolyásoló, környezeti eredetű rizikótényezőkre, amelyek a nem fertőző betegségek kialakulását befolyásolják. A környezeti hatások 25 százalékban járulnak hozzá például a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek megjelenéséhez.
Emlékeztetett: 2019-ben az európai régióban – a WHO-nál beleértve Közép-Ázsiát is – 569 ezer halálesetet hoztak összefüggésbe légszennyezési hatásokkal, 2020-ban 77 millió embernek nem jutott kezelt biztonságos ivóvíz.
Úgy fogalmazott: a prevenciós programokhoz mérésekre, adatokra van szükség. Valamint olyan új módszertanra is, mint amilyet a magyar szakemberek dolgoztak ki a szennyvíz vizsgálata során. Ez az egyedi tesztelés megtartása mellett populációs szinten adott tájékoztatást a járvány terjedéséről, előre jelezve a tendenciákat.
Müller Cecília megemlített egy másik új, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó magyar módszertani eredményt is, amellyel az iskolák beltéri levegőjének minőségét monitorozzák és javítják, összhangban a WHO által megfogalmazott, gyermekek védelmére vonatkozó környezet-egészségügyi irányelvekkel.
Forrás: MTI
