A védőoltás-fáradtság jelenségét fontos elkülönítenünk a védőoltásokkal kapcsolatos ambivalenciától és a védőoltás ellenességtől. A védőoltás-fáradtság ugyanis leginkább éppen az elkötelezett, kezdetben jól együttműködő emberekre jellemző. Dr. Pilling János írását a PharmaOnline közli.
Az Egészségügyi Világszervezet 2023 májusában hirdette ki, hogy véget ért a koronavírus járvány miatti globális vészhelyzet. Bár ezzel egyidejűleg azt is hangsúlyozták, hogy a vírus különböző változatai továbbra is terjednek és jelentős fenyegetést jelentenek, ez azonban az emberek jelentős részét ekkor már szinte egyáltalán nem érdekelte. A COVID pandémia 3 éve alatt ugyanis jelentősen megváltoztak a járvánnyal kapcsolatos egyéni és társadalmi szintű attitűdök. A kezdeti időszak felfokozott információ igényét egy idő után egyre erősebb érdektelenség váltotta fel. Ezt a jelenséget érdemes alaposabban is górcső alá vennünk, mert okai, mechanizmusa a későbbiekben tanulsággal szolgálhatnak egyéb járványok kezelése során is.
Mi a védőoltás-fáradtság?
A védőoltás-fáradtság a járvánnyal és a védőoltásokkal kapcsolatos információkra vonatkozó fokozódó érdektelenség, közömbösség. Egyaránt megjelenhet az egyének szintjén (ennek a jele lehet pl. a védőoltást igénylők arányának csökkenése), az egészségügyi dolgozók szintjén (akik az idő előre haladtával esetleg már egyre kevésbé aktívak a prevenció terén), a médiában (az újságírók figyelme elfordul a járványról és a védőoltásokról, egyre kevesebb hír jelenik meg erről), és politikai szinten is (a politikusok, az állami, önkormányzatai szervek egyre kevésbé foglalkoznak már a járvánnyal, a védőoltásokkal).
A védőoltás-fáradtság jelenségét fontos elkülönítenünk a védőoltásokkal kapcsolatos ambivalenciától és a védőoltás ellenességtől. A védőoltás-fáradtság ugyanis leginkább éppen az elkötelezett, kezdetben jól együttműködő emberekre jellemző – tehát nem azokra, akik bizonytalanok a védőoltásokkal kapcsolatban, vagy ellenzik azokat.
Bár a védőoltás-fáradtság jelensége az utóbbi időben a COVID járvány miatt került a figyelem középpontjába, valójában egyáltalán nem új jelenségről van szó. Régóta ismert volt ez pl. a járványos gyermekbénulás kapcsán: olyan országokban, ahol rossz a víz minősége, rosszak a higiénés viszonyok, egy gyereknek akár tíznél több oltásra is szüksége van. Ezt azonban csak kevesen vállalják, így a vakcinafáradtság jelentősen nehezíti a poliovírus teljes eradikálását, vagyis azt, hogy – a fekete himlőhöz hasonlóan – ez a járvány is véglegesen megszűnjön a Földön.1 Hasonlóképpen az influenza elleni oltások esetében is évről évre kampányokra van szükség az oltás népszerűsítésére – a védőoltás-fáradtság a nem megfelelő átoltottság miatt ezen a téren is számos, megelőzhető halálesettel hozható összefüggésbe.2
A védőoltás-fáradtság okai
A COVID pandémia kezdeti időszakában a média és a híreket fogyasztó emberek egyaránt rendkívüli érdeklődéssel fordultak a témakör felé. Jól jellemzi ezt egy 2021-ben végzett kutatás, amely hétezer angol nyelvű hírforrás adatain alapult. Az eredmények szerint ezeknek az oldalaknak a felhasználói 27 millió órát töltöttek a COVID járványról szóló írások olvasásával, és további 43 millió órát a COVID elleni védőoltásokról szóló anyagok olvasásával3. A pandémia tehát egyfajta infodémiával is együtt járt, ami részben már önmagában is érthetővé teszi az információktól való „megcsömörlést”.
Ezzel szorosan összefügg a védőoltás-fáradtság másik oka is: a médiával és az abban megnyilvánuló politikusokkal, közszereplőkkel kapcsolatos bizalmatlanság. Hiába jelenik meg hangsúlyosan pl. a védőoltás fontossága, ha a befogadók az üzenetet közvetítő médiát, vagy az üzenetet megfogalmazó személyt nem tartják eléggé hitelesnek.
Az okok harmadik csoportja magukkal a védőoltásokkal kapcsolatos. Amennyiben egy oltásból többre is szükség van a megfelelő hatás kialakulásához, ez csökkenti azok arányait, akik minden, szükséges oltást igényelnek. A védőoltásokkal kapcsolatos téves vagy túlzott elvárások szintén hozzájárulhatnak egyfajta csalódottság kialakulásához. A COVID oltások kapcsán pl. a szakértők következetesen hangsúlyozták ugyan, hogy ezek nem a megbetegedéstől óvnak meg, hanem a súlyos szövődmények és a halálozás kockázatát csökkentik, ez az ígéret azonban alulmúlhatja a laikusok elvárásait. A védőoltásoknak emellett természetesen lehetnek kockázataik is. Bár a védőoltások haszna jelentősen meghaladja a kockázataikat, amelyeknek a gyakorisága is csekély, a médiában (különösen a közösségi médiában) sokat foglalkoztak a védőoltások kockázataival, és ez sokakat tántoríthatott el a védőoltásoktól.
Ez pedig már átvezet a negyedik okhoz, a nem megfelelő kommunikációhoz. Különösen fontos lehet ez az ok azokban az esetekben, amikor egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el szakemberektől, ám napjainkban, az információpluralizmus korában szinte bárki képes lehet saját nézeteit szélesebb tömegekhez eljuttatni (így laikusok, védőoltás-ellenesek, összeesküvés-elméletek hívei is), ami gyorsan vezet el egy információs zűrzavarhoz. Ebben a nehéz helyzetben a szakemberek gyakran nem tudtak megfelelően reagálni, üzeneteik nem voltak elégé egyértelműek és hatásosak.
Megoldási lehetőségek
Mivel a védőoltás-fáradtság okai összetettek, ezért a megoldási lehetőségek is sokirányúak. Jelentősen növelhetik pl. a védőoltások elfogadottságát az egyszerűbb, kényelmesebb bejuttatási lehetőségek (pl. bőrön keresztül, inhalációs formában, esetleg emésztőrendszerből felszívódó formában stb.), csakúgy, mint a mellékhatások kockázatainak további csökkentése. Ugyanígy fontosak a megfelelően tervezett, hatékony közösségi kommunikációs kampányok is – írja a lap.
Forrás: pharmaonline.hu
