A több mint tíz különböző komponenst tartalmazó új demencia kockázati index jobb eredményt nyújtott a korábbi skáláknál – számol be az Orvostovábbképző Szemle Online.
A The British Medical Journal Mental Health különszámában jelent meg az Oxford Egyetem kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új demencia-kockázati pontszámot ismertetnek, amely az elvégzését követő 14 évre képes megjósolni a demencia kialakulásának esélyét. A UK Biobank Dementia Risk Score, vagy röviden UKBDRS a fej-fej melletti összehasonlító elemzések szerint pontosabb előrejelzést tett lehetővé, mint több, széles körben használatos skála, így például az Ausztráliában kifejlesztett ANU-ADRI, a Finnországban kidolgozott CAIDE vagy az angol DRS. A tanulmány szerzőinek becslése szerint jelenleg világszerte 50 millió ember él demenciával, de ez 2050-re az előrejelzések szerint meg fog háromszorozódni. A kutatók szerint azonban a kulcsfontosságú kiváltó tényezők kezelésével, valamint életmódváltással ezek 40%-a kiküszöbölhető lehet.
Az utóbbi évtizedekben világszerte különböző kockázat-felmérő pontszámok kerültek kidolgozásra annak érdekében, hogy megpróbálják megjósolni, egy adott személynek mekkora esélye van a demencia kialakulására. Mindet olyan korán, hogy közben még mindig lehessen esély hatékony megelőző intézkedések bevezetésére. Ezek a pontszámok azonban a különböző korcsoportokban és földrajzi területeken megbízhatatlannak bizonyultak, némelyikük pedig ráadásul drága és invazív vizsgálatokra támaszkodik, ami kizárja az alapellátásban való alkalmazásukat. Ezen problémák elkerülése érdekében a kutatók a mostani vizsgálatban nagy elemszámú, 50-73 évesekből álló csoportra támaszkodtak, akik két hosszú távú vizsgálatban vettek részt – az egyik csoport az új kockázati pontszám kifejlesztéséhez (UK Biobank tanulmány), a másik pedig annak validálásához (Whitehall II tanulmány). A végső elemzésbe összesen 220 762 (átlagéletkor alig 60 év alatt) embert vontak be a UK Biobank tanulmányból és 2934-et (átlagéletkor 57 év) a Whitehall II tanulmányból.
A kutatók először egy 28-elemű listát állítottak össze a demencia kialakulásának fokozott vagy csökkent kockázatával összefüggésbe hozható tényezőkből, amelyekre egy olyan statisztikai módszert (LASSO-regresszió) alkalmaztak, amelynek célja a legkevésbé releváns tényezők azonosítása és elvetése volt, hogy a pontszámot a legerősebb előrejelző tényezőkre szűkíthessék majd le. A kizárásos módszerek alkalmazását követően 11 olyan prognosztikus faktort találtak, amelyek a demencia bármely típusára jó előrejelző erővel rendelkeztek, és ezekből állt végül össze a UKBDRS.
Ez a 11 tényező a következő volt: életkor; iskolai végzettség; cukorbetegség; korábbi/jelenlegi depresszió; korábbi stroke; szülői demencia; hátrányos gazdasági helyzet (Townsend-féle deprivációs index); magas vérnyomás; magas koleszterinszint; egyedül élés; és férfi nem. Az APOE gén, amely részt vesz egy olyan fehérje termelésében, amely segít a koleszterin és más típusú zsírok véráramba juttatásában, ismert kockázati tényezője a demenciának. A gént 157 090 résztvevő esetében figyelték meg a UK Biobank vizsgálatában és 2315 résztvevőnél a Whitehall II vizsgálatban, és ezt is hozzáadták a kockázati pontszámhoz (UKBDRS-APOE). A vizsgálatban szereplő személyek közül 14 éven belül a UK Biobank és a Whitehall II csoportban 3813 (közel 2%), illetve 93 (alig több mint 3%) résztvevőnél alakult ki demencia – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
