Kamarai elemzéseink során 2019-ben foglalkoztunk utoljára a vidék gyógyszerellátásával azon összefüggéseket vizsgálva, hogy a kistelepülések közül melyeken nincs közvetlen lakossági gyógyszerforgalmazó egység, és ezek a települések mekkora távolságra helyezkednek el azoktól, ahol viszont van. Akkor azt a megállapítást tudtuk megfogalmazni, hogy bár az ország településeinek közel felén nincs gyógyszertár, a vidék lakosságának túlnyomó többsége 10 km-es körzeten belül gyógyszerhez tud jutni. Az idei évben több médiafelületen olvasható és hallható volt olyan közlemény, mely az „ellátatlan” lakosság számának növekedését deklarálta. Mostani elemzésünkben ezt az állítást vettük górcső alá – írja a Magyar Gyógyszerészi Kamara.
Elsőként vizsgálva összevetettük a 2022-es népszámlálási adatokat az előző két népszámlálás adataival, és arra a megállapításra jutottunk, hogy bár az elmúlt húsz évben nagyjából hatszázezer fővel csökkent az ország lakossága, az egyes vármegyék adatai között jelentős eltérések tapasztalhatóak (I. táblázat).
Forrás: MGYK
Az I. táblázatból jól látható, hogy az országos lakosságszám-csökkenés szinte minden vármegyét érintett (községeket és városokat egyaránt), egyedül Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye a kivétel, utóbbinál azonban jelentős aránybeli eltérést tapasztalunk a többi vármegyéhez képest. Pest vármegye jelentős akosságszám-növekedése vélhetően a főváros vonzása és a Budapestről az agglomerációba történő kiköltözés miatt alakulhatott ki, emiatt ezek a települések egyre nagyobb kihívásokkal küzdenek az odaköltöző új lakosok miatt (némelyik önkormányzat már kénytelen volt létszámstopot hirdetni, mert a község/város infrastruktúrájának fejlődése nem tudott lépést tartani a lakosságszám-növekedés ütemével).
Ugyanez a tendencia figyelhető meg a vármegyék székhelyeinél és nagyvárosainál, a kis falvakból – részben a munkalehetőségek, részben a szolgáltatások elérhetőségének csökkenése miatt – a lakosok a nagyobb városok közelébe költöznek.
A lakosságszám alakulásának vizsgálata után összehasonlítottuk, hogy a legutóbbi elemzésünk óta hogyan változott a gyógyszertárak száma (II. táblázat).
Forrás: MGYK
A II. táblázat adataiból megállapítható, hogy az elmúlt három évben 21-gyel (1%) csökkent a közforgalmú, 47-tel (7%) a fiók-, 32-vel (17%) a kézi- és 5-tel (5%) az intézeti gyógyszertárak száma. Az intézeti gyógyszertárhoz tartozó lakossági ellátó egységek száma 4-gyel (5%) nőtt ezen időszak alatt. Az időszak alatt megszűnő közforgalmú gyógyszertárak 700-3500 közötti lakosságszámú településen szűntek meg vagy alakultak át fiókgyógyszertárrá. Azok közül a települések közül, ahol 2020-ban még volt fiókgyógyszertár, 2023-ban pedig már nem, három helyen nyílt közforgalmú gyógyszertár, a legtöbb ilyen településen azonban inkább a gyógyszerforgalmazó egység megszűnése volt jellemző.
Magyarország 3155 településéből 2023-ban – az NNGYK publikus adatbázisa alapján – 1613 (51%) olyat találunk, ahol nincs közvetlen lakossági gyógyszerforgalmazó egység. Ez a szám 2020-ban még csak 1556 volt. A területi kamarai vezetők segítségével validáltuk ezeket az adatokat (ezúton is köszönöm a munkájukat), és míg 2020-ban az OGYÉI adatbázisához képest 78 eltérést tapasztaltunk, úgy 2023-ban az eltérések száma már csupán csak 6. A két validált adat különbségéből arra lehet következtetni, hogy 2020 2023 közötti időszakban 98 településen szűnt meg a közvetlen lakossági gyógyszerellátás. Önmagában ezt a változást figyelve mondhatnánk azt, hogy további közel 110.000 lakos került „ellátatlan” helyzetbe, ami összeadva a 2020-as állapottal összesen több, mint 800.000 magyarországi “ellátatlan” lakost jelentene.
Árnyalja a képet azonban, hogy a 2022-es népszámlálás által frissített lakosságszámok alapján a 2023-ban talált 599 “ellátatlan” település összlakosságszáma 717.726 fő, ami közel 5000 fővel kevesebb, mint a 2020 as kimutatásunk megállapítása. Ha az I. táblázat által mutatott tendenciát összevetjük az előző mondat megállapításával, akkor kijelenthetjük, hogy az elmúlt 3 évben nem nőtt, hanem csökkent azon lakosok száma, akik gyógyszertárral nem rendelkező településen laknak. Tovább árnyalja a képet az, hogy a gyógyszertárral nem rendelkező településekhez legközelebb lévő gyógyszertárak távolsága kimutatásunk szerint a legtöbb esetben 10 km alatt van, így a lakosok jó része gépjárművel 5-10 percen belül hozzá tud jutni a megfelelő gyógyszerhez.
A címben feltett kérdés nem csupán ezekkel a megállapítással válaszolható meg. A kiüresedő vagy alvóvá átalakuló falvak ellátási hiányának valódi oka sokkal inkább magyarázható azzal az elvándorlási folyamattal, amit az elmúlt évek során tapasztaltunk. A vidék gyógyszerellátásának megoldása tehát nem csupán szakmapolitikai cél, hanem társadalompolitikai elvárás is kell legyen a térben és időben kiegyensúlyozott szolgáltatásminőség elérése érdekében.
Dr. Nagy Vilmos
Forrás: MGYK
