Az onkológiai terápiák mellékhatásait csillapítani hivatott kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a betegek semmilyen panaszukat ne vegyék törvényszerűnek, azokról számoljanak be a kezelőorvosuknak – tanácsolta dr. Lengyel Erzsébet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet onkológiai osztályának főorvosa a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) Update’23 elnevezésű szimpóziumán, ahol a kezelések alatti panaszokat csökkentő módszerek legújabb nemzetközi eredményeit foglalta össze. A hányinger-csillapítókról, a perifériás idegek sérüléséről, a trombózis megelőzéséről, a nagy dózisú vitaminok káros hatásáról egyaránt szó volt, ezekről érdemes a betegeknek és hozzátartozóknak is tudniuk.
A kemoterápiás kezelések egyik leggyakoribb mellékhatása a hányinger és a hányás, ugyanakkor ezek a panaszok megfelelően kiválasztott és ütemezett hányinger-csillapítókkal az esetek jelentős részében hatékonyan csökkenthetők. Előfordul ugyanakkor, hogy nem sikerül úrrá lenni a tüneteken, aminek – amint arra Lengyel Erzsébet rávilágított – akár maga a hányinger-csillapító gyógyszer is lehet az oka.
– Az egyik leggyakrabban alkalmazott hányinger-csillapítónál mintegy 20 százalékban kimutatták, hogy maga a gyógyszer is képes hányingert kiváltani. Ezért is fontos, hogy ha a betegek úgy érzik, hogy nem eléggé hatékony a tüneti kezelés, ezt mindig jelezzék a kezelőorvosnak, ne fogadják el a panaszokat a kezelések törvényszerű velejárójaként. A hányinger-csillapítóknak lehet kihatása a vérképre, a szívműködésre, az emésztésre is. Ugyanakkor sokféle hatóanyag áll idehaza is rendelkezésre, tehát ahogyan magát a daganatellenes kezelést, úgy a mellékhatások csökkentésének gyógyszereit is személyre kell szabni: ha a megkezdett kezelés nem kielégítő, váltani lehet és kell – fogalmazott a főorvos. Fontos, hogy a betegek azt se hallgassák el az orvosuk elől, ha valamilyen szabadon megvásárolható terméket szednek akár mellékhatás-csökkentési céllal, mert a keresztreakciók révén ezek is befolyással lehetnek a tünetekre, a gyógyszerekre.
Gyakori panasz a végtagok kis (perifériás) idegeinek a kemoterápia miatti károsodása is, ilyenkor idegi eredetű, szakszóval neuropátiás fájdalmak alakulhatnak ki. A tapasztalatok szerint ezek hatékonyan csökkenthetők a gyógytornász által megtanítható tornagyakorlatok, nyújtások rendszeres, tehát a napi rutin részeként végzett gyakorlásával. Ugyancsak hatékony lehet a neuropátiás panaszok megelőzésében, ha a valószínűsíthetően ilyen mellékhatással járó kemoterápiás kezelések idején a betegek hűtik a kezüket és a talpukat, akár a hűtőtáskákban használt egyszerű jégakkuval.
Lengyel Erzsébet beszámolója szerint egyre több nyugat-európai kórházban alkalmazzák az akupunktúrát is a neuropátia ellen. Egy újabb összefüggést is felfedeztek: azt találták, hogy akiknek a vérében magas a vérzsírok (triglicerid) értéke, nagyobb arányban szenvednek neuropátiás tünetektől. Ez is rámutatott arra, mennyire fontos az onkológiai kezelések idején is a kísérőbetegségek karbantartása, jelen esetben tehát a vérzsír-értékek akár sztatinokkal való beállítása. Ez is feltétele lehet annak, hogy a daganatellenes kezeléseket az eltervezett optimális ütemezés szerint végig tudja-e vinni valaki. Ez a vérnyomás vagy a vércukorszint kordában tartására ugyanúgy vonatkozik.
A társbetegségek feltérképezéséhez és menedzseléséhez kapcsolódik az is, hogy immár rutinszerűen javasolják: minden betegnél történjen kardiológiai állapotfelmérés, azaz legalább szívultrahang és EKG vizsgálat. A kemoterápia mellett ugyanis az egyre gyakrabban alkalmazott immunterápiás gyógyszerek is lehetnek negatív hatással a szívműködésre, ezért fontos tisztában lenni a kiinduló állapottal, illetve kardiológiai oldalról is támogatást nyújtani a betegek számára, hogy amennyire lehet, ellentételezni lehessen a mellékhatásokat.(Az onkokardiológiáról részletes cikk olvasható a Rákgyógyítás.hu oldalon.)
A betegeknek és a hozzátartozóknak tisztában kell azzal is lenniük, hogy egy műtét után vagy egy adott terápia mellett mekkora a mélyvénás trombózis kockázata. A rizikót maga a daganatos betegség és egyes gyógyszerek is befolyásolják. A rendszeres mozgás, a vénás torna, a kompressziós harisnya viselése, mindenekelőtt pedig a vérhígító (antikoaguláns) kezelések fegyelmezett alkalmazása révén a kóros, akár életveszélyes állapotot is okozni képes vérrögképződés jelentős részben elkerülhető.
Hosszú ideje visszatérően találkozhatnak internetes fórumokon a betegek és a hozzátartozók is az extra magas dózisú vitaminokra vonatkozó javaslatokkal, ám ezek döntő többsége mögött nem állnak tudományos kutatások. (Szakmai egyetértés leginkább a D-vitamin-szint fenntartásának fontosságáról alakult ki.) Most több ellenőrzött vizsgálat eredménye is napvilágot látott a témában. Áttétes prosztatarákos férfiaknak kemoterápia mellett intravénás C-vitamint adtak, amitől azt várták, hogy nagyobb mértékben fog csökkenni a PSA tumormarker értékük, továbbá kevesebb tünet is jelentkezik majd ezeknél a pácienseknél, mint azoknál, akiknek nem egészítették ki a terápiáját. A várakozások nem igazolódtak: rosszabb lett a vérképük, többeknél alakult ki vérszegénység, erősebb mellékhatásokról számoltak be az extra dózisú vitamint kapók, a hasmenés például négyszer olyan gyakran fordult elő náluk. Ráadásul rövidebb ideig is éltek. Egy másik vizsgálatban az immunterápiát kapó betegek B12 vitamin szintjét és a terápia eredményességét vizsgálták. Az találták, hogy a magas B12 érték rontotta az immunterápia hatását.
– A betegek gyakran önmaguk vagy segítő szándékú hozzátartozóik javaslatára többszörös dózisban szednek különböző étrend- kiegészítőket, vitaminokat. Olykor nem is tudnak arról, hogy a különféle termékekben lévő azonos hatóanyagok révén túl is adagolják ezeket. Onkológusként régóta eltanácsoljuk a betegeket attól, hogy daganatellenes terápiák idején antioxidánsokat szedjenek. Ezek egy egészséges ember számára nem ártanak, viszont ellene hathatnak az onkológiai terápiáknak. Természetesen nem azt mondjuk, hogy minden ártalmas, viszont fontos, hogy a betegeink megértsék: nem szabad kontrollálatlanul mindenféle terméket beszedni. Emellett fontos az is, hogy ezekről tudjon a kezelőorvosuk – fogalmazott Lengyel Erzsébet.
Forrás: rakgyogyitas.hu
