Az Európai Parlament szerdán megszavazta az EU levegőminőségének javítását célzó jogszabály felülvizsgálatáról szóló javaslatot, amely 2035-től kezdődően szigorúbb határértékeket vezetne be a levegőbe kerülő szennyező anyagokra vonatkozóan.
Az új szabályok biztosítanák, hogy az EU-ban a levegő minősége ne legyen káros az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, továbbá összehangolnák az uniós szabályokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb levegőminőségi iránymutatásaival.
A jelentést megszavazó képviselők hangsúlyozták: az Európai Bizottság által javasolt levegőminőségi előírásoknak olyan köztes célt kellene kitűzniük, amelyet a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2030-ig el kell érni.
Az elfogadott szöveg szerint növelni kell a levegőminőségi mintavételi pontok számát, a városi területeken kétmillió, rendkívül szenyezett területeken pedig egymillió lakosonként legalább egy ilyen központot kellene létrehozni.
Az állásfoglalás továbbá harmonizálná levegőminőségi mutatókat az EU-ban: az indexeknek összehasonlíthatónak, egyértelműnek és nyilvánosan elérhetőnek kell lenniük, óránként frissített adatokkal, hogy az állampolgárok a magas légszennyezettségi szintek idején és a kötelező riasztási küszöbértékek elérése előtt képesek legyenek védekezni.
Az Európai Parlament azt is szeretné elérni, hogy az új szabályok megsértése esetén az egészségkárosodást szenvedőknek több lehetőségük legyen kártérítést igényelniük.
Azt javasolják emellett, hogy minden tagállam készítsen levegőminőségi ütemterveket is, amelyek rövid és hosszú távú intézkedéseket meghatároznak az új határértékek betartása érdekében.
Tóth Edina fideszes EP-képviselő a vitában elmondta: „mindannyian tisztább levegőt szeretnénk, az elképzelések csak annyiban térnek el, hogy hogyan teljesítjük a célokat.” Véleménye szerint Brüsszel a valóságtól teljesen elrugaszkodott vállalásokkal borítaná fel az emberek életét, mivel az „irracionális” célértékek betartása az autózás korlátozásához, akár teljes betiltásához vezethet az EU nagyvárosainak városközpontjaiban. Meggyőződésünk, hogy tiltás helyett a józan ész diktálta, fenntartható megoldások visznek minket közelebb a levegőszennyezés csökkentéséhez”.
Tóth Edina szerint a városi közlekedés biztosítása és a légszennyezettség csökkentésének kérdése ma egyike a legnagyobb kihívásoknak, amelyre mihamarabb hatékony megoldást kell találni. A fideszes politikus úgy véli, hogy az autók kitiltása helyett, Brüsszelnek inkább a fenntartható közlekedési megoldások fejlesztésére kell összpontosítania.
„Hazánk esetében a jogosan járó brüsszeli források célba juttatása segítené leginkább csökkenteni a légszennyezést, mert akkor lehetőségünk lenne arra, hogy valóban a fenntartható és intelligens közlekedési megoldások fejlesztésére összpontosíthassunk. Ideje, hogy Brüsszel felhagyjon a politikai nyomásgyakorlással és a hatékony megoldásokra fordítsa a figyelmét”.
Forrás: MTI
