Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban – írja a Szegedi Tudományegyetem.
Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepel. Az egyetem által készített beszélgetésben Hegyi Péter az akut pankreatitiszes betegek kórház utáni utókövetésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.
A magyarországi egyetemek és kórházak kutatóorvosaiból álló Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport újonnan publikált eredményei szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházban meggyógyított betegeket 1 hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább 3 hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig. A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével. A Prof. Dr. Hegyi Péter és kutatótársai által a Gastroenterology folyóiratban publikált adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5 %-os halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek, de ezután az első 3 hónapban még 3 %-os, az első évben pedig 5,4 %-os lesz a mortalitás.
Hegyi Péter kérdésünkre elmondta, hogy néhány betegségben, például a stroke vagy az infarktus esetén az orvosok korábban is figyelték a hazabocsátás utáni 90 napos mortalitást, a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésénél azonban a világ legfejlettebb országaiban sincs ilyen típusú követéses vizsgálat. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportja által végzett kutatás 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként jött létre; a program keretében 2500 beteg követését valósították meg, ami nemzetközileg egyedülálló arány. Magyarországon évente mintegy 5000 beteg kerül akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba.
– Óriási öröm számunkra, hogy a világon elsőként jutottunk el eddig. Biztos vagyok benne, hogy a következő 5-10 évben a hasnyálmirigy-gyulladás utáni állapot kutatásában Magyarország az élmezőnyben lesz – mondta Hegyi Péter professzor. – Ennek hatására az akut hasnyálmirigy-gyulladásos betegeknél teljesen újfajta betegellátás fog elindulni. Korábban az akut betegség gyógyulása után mindenki megkönnyebbült, hazaengedtük a beteget, és szervezett formátumban nem volt különösebb kontroll. A mortalitást vizsgáló kutatásaink azonban azzal az eredménnyel zárultak, hogy az elbocsátás utáni időszak a halálozási kockázat szempontjából ugyanolyan fontos, mint a kórházi kezelés. Ráadásul a halálozás vizsgálata csak a jéghegy csúcsa. Szeretnénk felmérni az akut hasnyálmirigy-gyulladás utáni valamennyi kockázati végpontot, jelenleg is számos kutatást végzünk a kórházból hazaküldés után kialakuló rendellenességek felismerésére.
Prof. Dr. Hegyi Péter kutatóorvos, gasztroenterológus
A Gastroenterology folyóiratban publikált közleményből kiderül az is, hogy a kórház utáni halálozás oka az első 3 hónapban az esetek csaknem 40 százalékában végstádiumú rák, több mint 20 százalékában szívelégtelenséghez köthető probléma, több mint 20 százalékában pedig olyan szepszis, ami az akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz kapcsolható. Az első évben a vezető halálok továbbra is a végstádiumú rák (40 %), a szívelégtelenség miatt 15 százaléknyi beteg hal meg, viszont az elhunyt betegek 20 százaléka ekkor már az akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz nem köthető fertőzés miatt veszti életét, és ezek a légúti, tüdő-, epe- és urológiai fertőzések okozzák a kórházi felépülés utáni 8 évben a legtöbb beteg halálát.
Hegyi Péter szerint az egyik jelentős betegcsoport esetében a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásnál kialakult lokális szövődmény vagy pedig egy már fennálló cukorbetegség növelte meg egy későbbi szepszis rizikóját. Egy másik csoportnál a kardiológiai alapbetegség súlyosbította az akut gyulladás kimenetelét. Azok a hasnyálmirigy-gyulladásból felépült betegek pedig, akiknek korábban tumoros alapbetegségük volt, hajlamosak lettek a kóros lesoványodásra, az úgynevezett kaheksziára. A professzor elmondta, jelenleg úgy becsülik, hogy a kórházi hazatérés után kialakuló tumoros betegségek kockázata 2-3 százalékos, ami rendkívül magas. Ezek közül kb. 20-30 százalék esetén a pankreász rákot a gyulladás előtt vagy alatt diagnosztizálták, azaz oka lehetett a gyulladás kialakulásának, de kb. 70 százalékánál a gyulladásos betegség után diagnosztizálták a daganatot; ez esetben a gyulladás egy trigger, kiváltó ok lehetett. Hegyi Péter úgy gondolja, ha megértjük ezeket a mechanizmusokat, sok beteg megmenthető.
A kockázatok felismerése azért is fontos, mert a gasztroenterológiában a hasnyálmirigy-gyulladás a leggyakoribb akut kórházi felvételt igénylő betegség. Hegyi professzor szerint az utókövetéssel csökkenthető a kórházak fekvőbeteg-ellátás terhelése, az időben észrevett és kezelt következmények a betegnek könnyebb gyógyulást, az ellátórendszernek pedig alacsonyabb költségeket jelentenek.
– Először is tudnunk kell, hogy amikor hazabocsátjuk, a beteg továbbra is veszélyben lehet. Az első három hónapban, de lehetőleg egy hónap múlva ismét meg kell vizsgálni, át kell tanulmányozni az állapotát. Miután felmértük a mortalitási kockázatokat, a következő 10 év részletes kutatásai arról fognak szólni, hogy a szívelégtelenség és a fertőzések megelőzéséhez milyen vizsgálatokra van szükség, a beteget milyen gyakorisággal kell visszahívni, és az egyes kockázatok esetére milyen terápiát kell beállítani. Az összegyűlt adatok feldolgozására informatikai kutatócsoportokkal is felvettük a kapcsolatot, hogy a mesterséges intelligencia segítségével találjunk modelleket a további kockázatok detektálására. Már akkor szeretnénk felismerni a beteg további rizikóit, amikor még bent fekszik a kórházban. Ha a paraméterei azt sugallják, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás gyógyulása után fennáll a cukorbetegség kockázata, ne várjuk meg, hogy ez kialakuljon, hanem máris adjunk a betegnek dietetikai tanácsadást, életmódváltozási javaslatot vagy akár még gyógyszeres intervenciót is. Ha pedig azt tudjuk, hogy a beteg hasában az elhalt szövetekből netrózis vagy egy pszeudociszta alakulhat ki, ami hajlamosít a szepszisre, akkor nagy valószínűséggel, ha hosszabb ideig adunk neki antibiotikumot és akár hetente visszahívjuk kontrollra, és egészen addig kezeljük, amíg meg nem győződünk arról, hogy teljesen kitakarítottuk belőle a fertőzést, akkor ezzel életet is menthetünk. Ha a beteg a kórházi hazabocsátás után lázzal és hidegrázással jelentkezne újra, akkor lehet, hogy már elkésünk. Azt pedig máris kijelenthetjük, hogy azokat a betegeket, akiknek kardiológiai alapbetegségük volt az akut hasnyálmirigy-gyulladás során, nemcsak gasztroenterológusnak kell látnia, hanem a végén újra meg kell, hogy nézzék a kardiológusok, és esetleg mérlegelniük kell a gyógyszereik újra beállítását – összegezte Hegyi Péter.
Mindent egybevetve, az adatok azt mutatják, hogy akik egyszer már átestek a hasnyálmirigy-gyulladáson, azoknak kétszer akkora lesz a halálozási rizikója, mint az általános populációnak. Hegyi Péter azt tanácsolja, hogy e betegeknek a megelőzés érdekében sokkal tudatosabb egészségképet kell kialakítaniuk. Onnantól a testmozgást, az orvos által előírt étkezést és a kontrollvizsgálatokat komolyan életmódjukba kell illeszteniük, abban az esetben pedig, ha az alkohol kiváltó ok volt, erről le kell mondaniuk. A kutatóorvos szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésének három fő teendője az epekövesség kezeltetése, a vérzsírok szintjének figyelése, és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
