Az An Overview of Environmental Risk Factors for Food Allergy című tanulmány, mely az International Journal of Environmental Research and Public Health szaklapban jelent meg, a környezeti kockázatok és az ételallergiák összefüggéseit foglalja össze.
A szerzők négy hipotézist mutatnak be, melyek a fizikai környezet és az (étel)allergiák kapcsolatát magyarázzák. Az egyik, széles körben elfogadott a dual allergen exposure hipotézis. Eszerint ételallergia kialakulásához vezethet, ha csecsemőkorban jelentősen sérült a bőr-barrier, és ezáltal olyan antigének, melyek orálisan a szervezetbe kerülve nem okoznának gondot, ezen az úton bekerülve szenzitizációt okoznak és allergiás reakciót váltanak ki a későbbiekben. Például a tojás és földimogyoró minél korábbi bevezetés javasolt, és ez feltehetően így van más szilárd allergének esetén is. Az sem kizárt, hogy a légutakon keresztüli szervezetbe jutás hasonlóan problémás, mint a bőrön keresztüli.
A második elmélet a D vitamin ételallergiában betöltött szerepét hangsúlyozza. Több mechanizmus is ismert, amelyeken keresztül összefügg a D vitamin az immunrendszerrel és így hathat az ételallergiákra. A különféle populációkon végzett kutatások eredményei azonban nem egybehangzóak a téren, hogy pontosan milyen és milyen mértékű hatás alakul k. A kérdés teljesebb megértése tehát még várat magára. Ismert, hogy a D vitamin legnagyobb része napfény, pontosabban az UV-B sugárzás segítségével jön létre a szervezetünkben, így a környezetünk olyan tényezői, mint a felszín fényvisszaverőképessége, a felhőborítottság, vagy épp a napfény több dolog (földrajzi szélesség, évszak) által befolyásolt beesési szöge mind hatással van rá, ezáltal közvetve az ételallergiára is.
A harmadik és negyedik elmélet az egymással rokon mikrobiális kitettség- valamint a biodiverzitás hipotézis. Előbbi szerint negatívan hat az immunrendszer fejlődésére, ha a korai életszakaszokban hiányzik a mikrobákkal és fertőzésekkel való találkozás. A biodiverzitás hipotézis azt állítja, hogy a biológiailag változatos környezetek megtapasztalása egyúttal mikrobák sokféleségét is nyújtja, segítve mind a humán bélmikrobiom kialakulását, mind az immunrendszer megfelelő fejlődését. Ezen elméleteket számos kutatási eredmény alátámasztja.
A környezeti kockázatok között említendő a légszennyezés, a nagy mennyiségű pollennek való kitettség, sőt, a környezet “zöldsége” is – ezekkel kapcsolatban azonban sok még a nyitott kérdés. A légszennyezést számos bizonyíték köti össze a légúti allergiás megbetegedésekkel, az ételallergiákkal való kapcsolatáról azonban nagyon kevés az ismeret (feltételezhető, hogy a szervezet barrierjeinek megsértésén keresztül okoz gondot). A nagy mennyiségű pollennek való kitettséget kutatások összefüggésbe hozták az ételallergiákkal. Feltételezhető, hogy a kapcsolat hátterében keresztallergenitás áll. Érdekes módon a lakókörnyezet “zöldsége” különféle kutatásokban egymással szemben álló hatásokkal járt együtt. Volt, ahol csökkentette az allergiás megbetegédeseket, míg máshol növelte. Az ellentmondás hátterében valószínűleg az áll, hogy a vegetáció jelentősen eltérhet, vagy az érintettek eltérő időt töltenek a szabadban.
A valóságban a fentiek valamiféle összjátéka (és egyéb tényezők együttese) fogja meghatározni az ételallergia létrejöttét. A különböző tényezők összetett módon hatnak egymásra. Hogy csak egy példát említsünk: a zöldebb környezetek ösztönzik a kültéri aktivitást, így növelhetik az UV-B sugárzásnak való kitettséget – ugyanakkor az is lehetséges, hogy épp a lombozat gátolja, hogy e sugárzás elérje a földfelszínt. A mikroorganizmusok sokfélesége szintén összefügg a növényzettel, ahogy nyilvánvaló módon a pollenszint is. Bár erős bizonyítékok szólnak az allergének korai bevezetése mellett a csecsemők étrendjét tekintve, az ételallergiák kialakulása egy soktényezős, összetett kérdés, melyben a környezetnek meghatározó jelentősége van.
Forrás: elitmed.hu
