A kutyák agya érzékenyebb a kutyáknak szóló, mint a felnőtteknek szóló beszédre, különösen akkor, ha nők beszélnek – derítették ki az ELTE TTK Etológia Tanszék, a Természettudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatói. A kutatás, mely a Communications Biology tudományos folyóiratban jelent meg, izgalmas hasonlóságokat tár fel a kisgyermek- és a kutyaagy közt a túlzó beszédprozódia feldolgozása során – írja az egyetem.
Amikor korlátozott nyelvi képességű alanyokkal (például babák és kutyák) beszélünk, hogy felkeltsük a figyelmüket, különleges, túlzó hangsúllyal beszélünk. A babáknak szóló, úgynevezett dajkabeszéd rendkívül fontos, mivel segíti a gyerekek egészséges kognitív, szociális és nyelvi fejlődését. Így nem meglepő, hogy a babák agya különösen érzékeny erre a beszédstílusra. De vajon a kutyák agya is érzékeny a kutyáknak szóló beszédre?
Ennek megválaszolására, magyar kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével vizsgálták a kutyák agyi aktivitását. Az MR-ben az éber, korlátozás nélküli kutyák 12 nőtől és 12 férfitől származó, kutyáknak, babáknak és felnőtteknek szóló, valós helyzetekben felvett beszédet hallgattak.
„Azért izgalmas tanulmányozni, hogy a kutyák agy hogyan dolgozza fel a kutyáknak szóló beszédet, mert segíthet megérteni, hogy a túlzott prozódia hogyan járul hozzá a hatékony beszédfeldolgozáshoz egy olyan nem emberi fajnál, amely hatékonyan támaszkodik a beszédben rejlő különböző jelzésekre (pl. követi a szóbeli parancsokat). – mondja Gergely Anna, a tanulmány megosztott-első szerzője.
A kutatás kimutatta, hogy a kutyák agya erősebben reagál a kutyáknak és babáknak szóló, mint a felnőtteknek szóló beszédre, ami
az első neurális bizonyíték arra, hogy a kutyák agya a kifejezetten a kutyáknak szóló beszédre van hangolva.
Érdekes módon, a kutyaagy ezen érzékenysége erőteljesebb akkor, ha nők beszélnek és befolyásolja a beszélő hangjának magassága és a hangmagasság változatossága. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy valóban számít, hogyan beszélünk a kutyáinkhoz, és hogy az agyuk kifejezetten érzékeny a női hangra jellemző eltúlzott prozódiára.
„Ami különösen érdekessé teszi ezt az eredményt, az az, hogy a kutyáknál – a babákkal ellentétben – ez az érzékenység nem magyarázható sem a fajtársak jelzéseire való ősi érzékenységgel, sem a női hangnak való intrauterin kitettséggel. Fontos, hogy e beszédstílus sajátos hangmintázatai nem jellemzőek a kutyák egymás közti kommunikációjára – az itt talált agyi érzékenység tehát az egyik első bizonyíték lehet egy olyan neurális preferenciára, amely a háziasítás során alakult ki a kutyákban. A kutyák agyának fokozott érzékenysége a kifejezetten nők által mondott kutyáknak szóló beszédre talán annak köszönhető, hogy a nők gyakrabban beszélnek a kutyákhoz túlzó prozódiával, mint a férfiak.” – magyarázza Gábor Anna, a tanulmány társ-első szerzője.
Forrás: ELTE TTK
