A Duke Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az emberi agy különböző motivációs manipulációk hatására másként rögzíti az emlékeket – írja az Orvostvábbképző Szemle Online.
Egy trükkös kísérletet hajtottak végre 420 személy részvételével. A jelentkezőket két csoportra osztották, és egy számítógépes játékot kellett játszaniuk, amelynek helyszíne egy virtuális múzeum volt tele híres festményekkel, és a játékosok különböző ajtókon mehettek be a számos kiállítóterembe. Minden festmény mellett fel volt tüntetve az adott mű piaci értéke. Az egyik csoport tagjainak azt mondták, hogy egy mestertolvajt fognak játszani, és a cél, hogy minél értékesebb képeket lopjanak el a múzeumból mielőtt a helyszínre érkeznek a rendőrök. A másik csoport tagjainak viszont azt a feladatot adták, hogy mint megfigyelő, készítsenek elő, tervezzenek meg egy világraszóló bűntényt, és próbálják meg feltérképezni a múzeumban található képek árát és elhelyezkedését, hogy majd a holnap betörő tolvajoknak könnyebb dolga legyen. A szerepek kiosztásának értelme az volt, hogy a kutatók eltérő motivációs célokat adjanak a résztvevőknek. Az első csoport “imperatív”, azaz sürgős, nyomás alatti, feladatmegoldó tudatállapotba került, míg a második csoport “interrogatív”, azaz kíváncsi, megfigyelő motivációt kapott. A trükk az volt, hogy mindkét csoport tagjai teljesen ugyanazt a játékot játszották, tökéletesen ugyanazokkal a feltételekkel, csak az előzetes fedőtörténet által kiváltott motivációjukban különböztek egymástól. A játékot követő napon a kísérletet beállító kutatók meglepetésszerű memóriatesztet végeztek a résztvevőkön: 100 olyan képet mutattak nekik, amely szerepelt a tegnapi játékban, és 75 olyan képet, ami nem volt kiállítva a virtuális múzeumban. A játékosoknak az előző napi játék alapján arra kellett visszaemlékezniük, hogy az adott kép szerepelt-e a kiállításon, ha igen, melyik teremben (milyen színű ajtó mögött), illetve meg kellett saccolni a kép értékét is.
A két csoport által adott válaszok élesen eltértek egymástól: a kíváncsi, megfigyelő csoport tagjai sokkal több képet ismertek fel, és pontosabban meg tudták becsülni a képek értékét, valamint jellemző volt az is, hogy a drágább festményekre jobban emlékeztek. A mestertolvajok, azaz a nyomás alatti csoport tagjai viszont a tájékozódásban bizonyultak jobbnak, azaz pontosabban tudták megmondani azt, hogy mely ajtók mögött vannak a legnagyobb értékű képek.
A kutatók a kísérlettel azt bizonyították, hogy a tanulás előtti motivációs manipuláció képes torzítani a tanulási folyamatot és a memóriát. Ez a motivációs manipuláció, azaz a célnak megfelelő, a tanulás kezdetekor beállított hozzáállás jelentős szerepet játszhat nem csak az oktatás, hanem a pszichológiai klinikai intervenciók és az orvos-beteg kommunikáció során is –írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
