Hektikus termelés és kereslet jellemzi a gyógynövényágazatot, amely tavaly negatív külkereskedelmi szaldót produkált. A szakmabeliek szerint ugyanakkor nagy perspektíva rejlik az ágazatban, amely nem csupán önellátó lehetne, de jelentős exportbevételt is hozhatna – írja a VG.
A gyógynövényszezonra a növényi életciklusoknak megfelelően jellemző, hogy először a virágokat, a leveleket majd a terméseket és a gyökereket gyűjtik. Most a virágoknál tartanak, amelyek közül az egyik legjelentősebb a kamillavirág, amelynek a gyűjtése és betakarítása befejeződött – mondta a Világgazdaságnak Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) elnöke, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gyógynövényalosztályának is az elnöke. Jelenleg a hársfavirág gyűjtése folyik, majd a kiskertekben található körömvirág következik, a herbák – vagyis a leveles hajtások – betakarítása pedig egész évben folyamatos.
A már „lefutott” kamillaszezonról elmondható, hogy a vadon termő állományokból viszonylag jó mennyiséget sikerült begyűjteni, míg a termesztett kamillánál nem volt ilyen jó a helyzet. Utóbbinál a sok csapadék miatt tavasszal gyomosak lettek az állományok, a termelőknek pedig nagy energiákat kellett fordítani a gyommentesítésre és a tisztításra. Így a termesztett kamillánál „csupán” jó közepes lett a termés. A kamillavirág egyébként – ha az Alföld meghatározott részén gyűjtik – hungarikum, és Alföldi kamillavirágzat néven uniós oltalom alatt áll, tehát földrajzi árujelző.
A GYSZT adatai szerint jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényeket. A 2021-ben még 12 ezer tonnás export tavaly 7 ezerre esett, aminek több oka is volt. Egyrészt a magas gabona- és iparinövény-árak mellett kevesebben termeltek a hagyományos szántóföldi növénytermesztésnél „macerásabb” gyógynövényeket, ráadásul az aszály ezt az ágazatot is sújtotta. Még az egyébként szárazságtűrő, mediterrán levendula – amelynek az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyarországi termőterülete – is sok termelőnél aszálykárt szenvedett tavaly.
Ez is rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás hatása a gyógynövényeknél is jelentkezik, és erre az ágazatra is igaz, hogy bizonyos kultúrákat öntözés nélkül nem lehet biztonságosan és hatékonyan termelni.
Az export visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy megpróbáljuk helyben tartani és itthon feldolgozni a gyógynövényeket, hogy a hozzáadott érték Magyarországon realizálódjon, és ne alapanyag formájában menjen ki az országból – mondta Czirbus Zoltán. Ehhez itthon rendelkezésre is áll a feldolgozókapacitás, amelyet most csak részlegesen használunk ki.
Tavaly az import a kivitt mennyiség közel kétszerese, vagyis mintegy 14 ezer tonna volt, amit a GYSZT szerint gyakorlatilag nullára lehetne leszorítani, és így Magyarország önellátó lehetne gyógynövényekből – írja a lap.
Forrás: VG
